Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

B. Czeller Szilvia: Közösségi-kulturális élet a barcsi cigányok körében

В. Czeller Szilvia: Közösségi - kulturális élet a barcsi cigányok körében Farkashegyi József (Répanyakú Jóska) prímás, Balogh János (Lipics) nagybőgős 1945-50 körül Már az 1970-es években is jellemző volt vasárnaponként és ünnepnapokon, hogy cigányzenészek szórakoztatták a telepieket. Zenéltek, énekeltek, táncoltak. Jó időben a vásártéren összegyűltek fiatalok és idősek egyaránt, és ott töltötték el szabadidejüket. Különféle felnőtt játékokban, nőknek való játékokban - amit még az idősektől tanultak - is szerepeltek. Ezek nem előre szervezett alkalmakat jelentettek, hanem ki-ki bekapcsolódhatott kedve szerint. A cigánytelep zenészeit nagy tisztelet övezte. Hegedűn, cimbalmon, brácsán játszottak. Bár soha nem tanultak zenélni, a kottát sem ismerték, mégis minden nótát, amit csak egyszer is hallottak, szinte hibátlanul visszaadtak. Óriási tehetséget örököltek, apáról fiúra szállt a hangszer és a tudomány. Elsőként Farkashegyi József (Répanyakú Jóska, 1913-1963) és Balogh József nevét (becenevén Tito) kell megemlítenünk. Utóbbinak, azaz Balogh Józsefnek az édesapja volt az utolsó barcsi cigányvajda - az 1950-es években.

4 Híres zenészek voltak még: Farkashegyi József (Répanyakú Jóska) testvérei: Károly, Lajos és Imre. Ignácz Ferenc cimbalmosként vált ismertté. Azóta 4 A híres prímás az utolsó barcsi cigány vajdának, Balogh Istvánnak (öreg Tito vagy Goga) volt a fia. - Bokor József (1953) közlése 91