Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Kardos Ferenc: „Mit hoztál?” – „Aranybárányt!” Adalék a dél-zalai beás cigányok keresztelési szokásaihoz

Kardos Ferenc: „Mit hoztál?" - „Aranybárányt"Adalék a dél-zalai beás cigányok keresztelési szokásaihoz „ Mi már nem bárányoztunk, de az öregeknél volt ilyen. Valami párbeszéd, hogy bevinnék a bárányt, de nem lehet, amíg a gazda nem engedi. Meg alkudtak is rá. Meg persze ittak is rá. " Fontos momentum ebben az emlékezésben a bárányra való alkudozás mozzanatának megŐrződése. A párbeszédes szokásszöveg egyfelől a keresztény bárányjelképhez kapcsolódik, másfelől rokonságot mutat a leánykéréskor, a párbeszédes leánykereső, leánykikérő formulával. Itt a menyasszony az aranybárány, akit szüleitől kikérnek. A szülők elrejtik, s azt mondják a kérőnek (a vőlegény apjának, a násznagynak vagy magának a vőlegénynek), hogy nincs nekik aranybárányuk. Erre a legény megkeresi a lányt, az aranybárányt.

15 Mindegyik esetben rákérdeztem arra, hogy mit jelent itt az aranybárány, illetve, hogy az aranybárány máskor előfordul-e valamely szokásban. Mind a tizenhét esetben ismerték a „keretes aranybárányát", két esetben maguk a szülők is eljátszották. Bari Károly keresztelési rítusszövegeket is idéz: Elvittünk egy pogány kát, hoztunk haza angyalkát, legyen nekünk szerencsés!^ Egy, a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárában 1952-ben lejegyzett adat szerint a pesterzsébeti Rostás családban a következő szöveg hangzott el kereszteléskor: „Ilyenkor mondják: >pogányt viszek, keresztényt hozok<".

17 Mindkét adat a zalakarosi szöveggel rokonságot mutató, Magyarországon általánosan ismert, a keresztény felfogás ó-ember - új-ember oppozíciós párosát megfogalmazó szövegre utal: „Hazaérkezvén a templomból, a keresztanya >Pogánykát (farkast, rosszat) vittünk, keresztényt (báránykát, jót) hoztunk!< szöveg kíséretében a csecsemőt a küszöbre vagy a szoba földjére tette. Ilyenkor az apa emelte fel, ez a családba fogadás szimbolikus aktusa volt."

18 Ez a szöveg azonban nem fedezhető fel az érintett beás közösségeknél. Viszont a kétféle keresztelési szöveg funkciója hasonló: a gyermek beemelése az adott közösségekbe, a családba, a nagycsaládba, a nemzetségbe, etnikumba, felekezetbe. Saját gyűjtéseim, illetve Bari 1990. 323. Bari 1985. 335. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 3495. 4. Kapros 1990. 27-28. 83