Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Kardos Ferenc: „Mit hoztál?” – „Aranybárányt!” Adalék a dél-zalai beás cigányok keresztelési szokásaihoz

Kardos Ferenc: ,, Mit hoztál? " - „ Aranybárányt " A dalék a dél-zalai beás cigányok keresztelési szokásaihoz tek el, a többi férfi a templom előtt, vagy a közeli kocsmában várt. (Nyolc esetben a távolabbi rokonok nő tagjai is így tettek.) 4. Az áldomás

. Hazafelé a legközelebbi vendéglátóhelyen áldomást ittak a vendégek, gyakran a helyiségben lévő többi vendéget is meghívták. Szepetneken, ahol a beás származású cigányok külön kocsmába járnak, az épp jelen lévő idegenek meghívása is kötelező. Az asszonyok általában nem mennek be az áldomásivásra, hanem hazamennek, hogy előkészítsék a keresztelői lakomát. Némi sürgetés után a férfiak is hazatérnek, ha nincs szervezett lakoma, az egész estét ott töltik. Ritkán (a vizsgált esetek közül három alkalommal) előfordult, hogy a távolabbi rokon asszonyok bementek a vendéglátóhelyre. Egyetlen esetről sem tudok, amikor az anya, a keresztanya és a gyermek bementek volna. 4. Fogadás a háznál

. A fogadás a háznál kétféleképpen történhetett: egyszerű szerencsekívánattal a küszöb előtt (két eset), vagy párbeszédes formula szöveggel. Ha a lakomához az udvaron terítettek, a gyermeket nem vitték be a házba, míg el nem hangzott a pohárköszöntő és meg nem történt a koccintás (áldomás). A befogadást is szimbolizáló szokás alkalmával a gyermeket általában a legtekintélyesebb férfi fogadta, és emelte be a küszöbön át a házba. Ettől eltérően a gyermeket három esetben a keresztapa, három esetben a keresztanya tartotta a fogadás alatt. 6. A keresztelői lakoma lehet ebéd és vacsora egyaránt. A szövegek A keresztelő eseménysorában a vizsgált szöveg a gyermek közösségbe való befogadásakor hangzik el. A ház küszöbe maga a közösség küszöbe. Általában a szöveg „elmondásának pszichológiai hatása van a közösség tagjaira, serkenti őket, növeli önbizalmukat és egyben segít a közösség kohézióját erősíteni, integráló hatása van",

1 Ezt igazolja az is, hogy három esetben egymással vérrokonságban lévő családoknál leltem fel; esetükben identifikáló tényező. A szövegeknek emellett esztétikai funkciója is van: széppé, emelkedetté teszik az ünnepet. A hat szöveg mindegyike magyar nyelven hangzott el, kivéve a szövegek kezdő, köszöntő sorát. Történt ez annak ellenére, hogy mind a hat helyen még jól beszéltek beásul. A keresztelő folyamán az idősebbek részben beásul beszélgettek, és az énekek többségét beás nyelven énekelték. Az egyik szepetneki keresztelés alkalmával az „aranybárány" kifejezés a fogadáskor magyarul, majd ugyanaznap este, az egyik idősebb férfi rokon meséjében románul (beáDömötör 1974. 95. 81