Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Kardos Ferenc: „Mit hoztál?” – „Aranybárányt!” Adalék a dél-zalai beás cigányok keresztelési szokásaihoz

Kardos Ferenc: „Mit hoztál?" - „Aranybárányt" Adalék a dél-zalai beás cigányok keresztelési szokásaihoz az eseménysor rekonstruálása is gondot jelentett volna. Az említett ünnepségek mellett még huszonkilenc olyan esetről tudok, amely során a keresztelő a rokonságot teljesen kizárva (a keresztszülő, a gyermek, az egyik vagy mindkét szülő és a pap, illetve a ministráns jelenlétében), csak a templomi, hivatalos részre és az azt követő áldomásivásra szűkült.

5 Ezeket a cigány családok úgy tartották számon: „Nem vót keresztelője, de meg lett keresztelve." A tizenhét keresztelésből hatszor hangzott el a befogadó párbeszédes szöveg

6 tizenegyszer csak egy koccintás (borral) jelentette a keresztelői mulatság kezdetét. Az egyetlen református keresztelőn (a többi esetben katolikus szertartás volt) nem hangzott el az említett szöveg. A cigány keresztelőről A keresztség fontos a cigány közösség tagjai számára, a családoknál alig van kereszteletlen gyermek. „A keresztelő egyébként az első gyermek születésénél a legnagyobb ünnep. Ilyenkor egy összejövetelt, ún. komabált rendeztek" - emlékezik Lankó Józse/alsószentmártoni plébános.

7 A keresztelői szokások rendkívül változatosak. A kereszteléssel kapcsolatban is elmondható, hogy „az egyház és annak vallási tételei, szokásrendje is csak kiinduló keret, amit sajátos etnikai színezettel ruháznak fel a szent és profán tökéletes egyensúlya szerint".

8 Az eddigi adatokból úgy tűnik, hogy a cigány közösségek nyelvi és más kulturális hagyományai ebben a tekintetben is eltérőek. „A keresztelő maga kettős esemény a romák közt. A romnyira {asszony - a szerk.) tartozik az a fele, amelyben a pap játszik szerepet, míg a férfiaknak saját románó bolimójukat tartják meg, amelyből a nők ki vannak zárva. Ha a keresztszülők fiatalok, és még az a veszély fenyeget, hogy esetleg elválhatnak majd, a keresztapát külön felkérhetik, hogy vegyen részt a templomi szertartáson és tartsa a gyermeket. [...] Máskor csak az anya, a keresztanya és a nőrokonok mennek a templomba. [...] A keresztelő maga rövid" -jellemzi a keresztelő egy fontos sajátosságát Michael S. Stewart? aki egy lovár közösség életéből 4 Nagykanizsáról 6, Szepetnekről 5, Garaboncról és Zalakarosról 2-2, Murakeresztúrról és Letenyéről l-l keresztelőt írtam le. 5 Mind a 29 eset helyszíne Nagykanizsa volt, a lakótelepre költözött beás elemi családoknál. Jelenleg hat olyan kereszteletlen, családban élő beás gyermekről tudok, akik elmúltak egyévesek. 6 Szepetneken három, Garaboncon, Nagykanizsán és Zalakaroson egy-egy esetben. 1 Kovalcsik 1998. 154. *Szuhay 1999. 113. 9 Stewart 1994. 225. 79