Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Adam: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson elősegítette az uralkodónak és a magyar nemességnek az aranymosók adója körüli folyamatos vitája is. Az érdekháború erősen gátolta - s szinte lehetetlenné tette - a cigányok letelepedését.

37 Az elvándorlás a szélrózsa minden irányába folyt, kivéve a két román fejedelemséget, ahol a cigányokra rabszolgaság várt. Mária Terézia és II. József letelepítési politikája a Temesi Bánság területén érvényesült a legerősebben.

38 Az itt élő, teknövájássai foglalkozó cigányok, ha nem akarták feladni hagyományos életformájukat és kenyérkeresetüket, új lakóhely után kellett nézzenek. A bánáti és nyugat-erdélyi beás cigányok első csoportjai Mária Terézia uralkodása alatt hagyhatták el lakhelyüket. Többségük nyugatra, a Bácska, Dél-Dunántúl és Szlavónia felé vette az irányt. A nyugati irányú expanzió több hullámban, folyamatosan zajlott. Az 1780-as évek cigány összeírásai arról tanúskodnak, hogy miközben Erdély szinte minden vidékén; kivált Máramaros, Csík valamint Szilágy, Kolozs, Szolnok-Doboka, Hunyad, Alsó-Fehér és Torda-Aranyos vármegyékben összesen 378 település határában mosnak aranyat a cigányok, addig a bánáti és erdélyi beások egyes csoportjai már a dél-dunántúli Baranya és Somogy vármegyék területén bukkannak fel.

39 A román ajkú teknővájó és aranymosó cigányok elvándorlása az 1830-as évektől új erőre kapott. A havasalföldi és a moldvai rabszolgák több lépcsőben történő felszabadítása újabb migrációs hullámokat gerjesztett, ezúttal a két román fejedelemség területéről. Az erdélyi és a bánáti illetve a havasalföldi és a moldvai cigányok nagyarányú kivándorlásának eredményeként napjainkban a Vajdaságban (Szerbia), Észak-Horvátországban, Szlovéniában, Magyarországon, Macedóniában, Bulgáriában és Görögországban is megtaláljuk a román anyanyelvű cigányok különböző csoportjait.

40 Vannak kutatók, akik azt vallják, hogy a román ajkú teknővájó cigányok Erdély és a Bánát területéről vándoroltak szét Közép- és Dél-Európa különböző országaiba.

41 Véleményem szerint részben igazuk van, hiszen - mint azt alább nyelvi és történeti adatokkal is alátámasztom - a mai Magyarország területén élő beások túlnyomó többsége valóban Erdélyből és a Bánságból költözött jelenlegi lakóhelyére, és ez (legalábbis részben) igaz a szlovéniai, a horvátorJ/ N. László 2001. 346-347, Zsúpos 1990. 130-131. 38 Achim 2001. 101. 39 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban SML) IV. 1. h. Conscriptiones. 45. d. Conscriptio Zingarorum 1785-86. valamint Zsúpos 1990. 40 Borbély 2001. 79-80, Mark 2001. 65. 41 Részletesebben erről: Calotä, Ion: Rudarii din Oltenia. Studiu de dialectologie §i geografie lingvisticä româneasca. Craiova, 1995. és Saramandu, Nicolae: Cercetäri dialectale la un grup necunoscut de vorbitori ai románéi: bàiaçii din nordul Croatiei. Foneticä si dialectologie XVI. Bucuresti, 1997. 97-130. -Borbély 2001. 79-80. 54