Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson II. Nem cigányul beszélők 1. Romungrók vagy magyar cigányok A magyarországi cigányság 71%-a magyar anyanyelvű. Erre utal romungro elnevezésük is. Hívják őket zenész cigánynak is, noha csak egy részük mestersége a muzsikálás. 2. Beások Hagyományosan teknőváj ássál és fakanálkészítéssel fogalkozó cigány népcsoport, akik huzamosabb ideig tartózkodván román nyelvterületen, korábbi nyelvüket a románnal cserélték fel.

2 Magyarországon három beás nyelvjárás, s ez alapján három beás népcsoport ismeretes: • árgyelán (ardelean - erdélyi) • muncsán (muntean - hegyi vagy munténiai) • ticsán (tisean - tiszai) Nem tudjuk, a beások pontosan hol és mikor cserélték fel nyelvüket, és mikor kezdtek el románul beszélni. Vannak kutatók, akik a többi cigány csoporttól eltérő hagyományaik és alaptermészetük miatt vitatják a beások cigány eredetét, és egy román néptöredéket látnak bennük. Eszerint őseik mindig is románul beszéltek, és a „beásság" egy valamikori román-cigány keveredés folytán alakult ki.

3 A témával foglalkozó történészek többsége ezt - bizonyíték híján nem fogadja el.

4 Minden esetre, ha nyelvcserével váltak románajkúvá, akkor is huzamos ideig kellett tartózkodjanak román nyelvterületen. Nyelvváltás általában két népcsoport egybeolvadásakor, az egyik csoport asszimilálódásával megy végbe. A szakirodalom szerint a folyamat beteljesüléséhez ilyen esetben jellemzően 3 generáció - nagyjából 100 év - szükséges.

5 A beásoknál azonban más a helyzet. Esetükben nem történt asszimiláció: sem életmódjukat, sem szokásaikat, sem lakóhelyüket tekintve nem azonosultak a románokkal. Ezért egyrészt nehéz meghatároznunk a nyelvcsere indítékait, másrészt fel kell tennünk, hogy a teljes nyelvcseréhez minimálisan szükséges 100 évnél jóval hosszabb időt töltöttek a románok között, akikkel - és ez szintén feltétele a nyelvi elrománosodásnak - rendszeres, napi kapcsolatban lehettek. Itt szeretnénk rávilágítani arra is, hogy a dunántúli beásoknál, akik ma már több mint 200 éve élnek magyar nyelvi környezetben, még mindig nem történt meg a teljes nyelvváltás. A magyarokkal való rendszeres kapcsolat, a magyar nyelvű oktatás, sőt a média erősen uniformizáló hatása mellett sem. 2 Nem tudhatjuk, hogy a román a cigány nyelv helyét, vagy egy második nyelvét vette át. 3 Chelcea 1944. 4 Achim 2001. 78. 5 Borbély 2001. SO. 43