Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe KÉRI NAGY BÉLA, DR. KÁLYÁ CÍGÁNYILOR DÄ LÁ RÄSZÄRITU-L DÁPÁRTYÉ PÎN ÎN VÁLYÁ DÄ KÁRPÁT SZKURT DÄ SJ-0 FOSZT VORBÄ Da cigány má sí dîn dobilye dîn mirzsjuk mulcínsj álmintrilye szä gíngye. Multä dóba ásá gíngye, kä cígányi or vinyit din Egyiptom. D-áisj lyé tyáma pä cígányi s-áku „gypsy" ín lyimbá da angol. In szkrijiturásztá da dobá da kínvá aj vorbá, kind sí da hungyé, pä hungyé or vinyit cígányi. Szkrijiturä dîn dobásztá n-or laszát pä noj, d-áje máj inti dîn lyimbá cígányilor sza-nsjirká szä je da vestyé pä hungy or umblát, da Iá sjiny sjé fel vorbé s-or apukát ín lyimbá lor sí p-ásztá má sí aminyi, káré ku témásztá lukra, or zísz, kä gyirépt äj. Cígányi íntri sáptyé szutyé sí о ezrä sí sjinsj szutyé da ej or purnyit sí or ázsunsz din Indija - máj inti ín Perzsija, ín cárá érményilor sí ín Ázsijá mikä - dä-paje ín cärilye da Európa. Mulcínsj dîn cigány ásá gíngye, kä dîn vályá da Kárpát numá or merzsjé máj ínnentyé pä Iá ápuszu-1 da Európa. Dá cígányistye káré numá ásá or räsztämit ín cärilyestye lu mulcínsj sztätye ín kályé. Päntru kä álfeld kuszt áve, däkit jéj, repé s-or sjirut ázsutor da Iá lyezsje. Dap-ásztá ly-or kizdilit szä lyé zavärlaszkä dîn városurilye, о dáka nu lyé putye míná, átunsj lyé cínye da buszorsj, о zísje kä aminy mäninkä, fantíná mirgizestyé, sí bityisugurj ádusjé d-áje tot átit or lukrát, kit or ázsunsz szä fijé szlobod szä lyé ámaré sí szä lyé ildizászka pő cígányistye. Päntru kä nu lyé szufará pä cigány mulcínsj d-íntri jéj or purnyit pä pártyé da räszärit ín Európa. In ej ilye da о ezerä sí nauä szutyé jára or vînyit cígányi ku szutyilye ín Ungureme, áku dîn Ruminyijé. Pä cígányistye ín cárá naszträ da pä lokulá hungyé sägye lyé tyáma „oláh cigány", da kînd szfatijestyé da jéj pä zísjé kä lakatárj äsz. Cígányi, káré ásá sz-or minikidit sí dîn pártyije da ápusz, sí din pártyije da räszärit ín Ungureme s-or áflát lok, áisj or áflát ugoj. Uvig ín tatä dobä tot áve da gínd szä áflyé szer pä gîndurj, sjé áve ku cigány, dá nisjkind n-or áflát áfel. Da Iá 1930 álmintrilye szä lunzsje Iá cígány, däkit Iá álci, sí kind ajrá háborou-1 da dojilye pä mulcínsj ly-or sí ámurít, numá päntru kä cígány aszrá. Pä cígányi d-áje nu lyé szufará, kä álmintrilye kusztá, ált fasje, álfeld szä ujtá áfára, pantr-ásztá trébuje szä-s lásjé lokurilye. In sjinsjzäsj da ej, sj-o trikut d-átunsj, ásztá inka nu múlt sz-o-nstyimbát. Da cígány nisj áku nu szä gîngyestyé binyé, pä toc oformä lyé cînyé, sí ásá sí szä gîngyestyé da jéj. 40
