Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe amely nem tisztel tekintélyt, törvényt, és saját elképzelései szerint él, viszonylag könnyedén, lazán és szabadon. A cigány asszociális magatartása, viselkedése miatt a rossz embertípus megtestesítője lett, aki lopásra, rablásra és más erkölcstelen magatartásra képes. A cigányról kialakított, sok esetben túlzottan egyoldalú kép csak felerősödött, mikor emberrablás, dögevés tényét igyekeztek még az ártatlanokra is rábizonyítani, hogy legyen ürügy az ő leszámolásukra is. Évszázadokkal ezelőtt a Kárpát-medencébe áramló cigány csoportokkal szemben a magyar uralkodók - a brutális intézkedések és törvények helyett kiváltságokat, menleveleket adtak, hogy letelepedhessenek, vagy Nyugat-Európába vándorolhassanak tovább. Miközben Nyugat-Európa számos államában a legdurvább pogromokat szervezték ellenük, a román fejedelemségekben pedig rabszolgasorba taszították őket, addig Magyarországon törvényileg próbálták a cigányságot beilleszteni a társadalomba. így aztán a nyugatról elüzötteket és a keletről menekülőket is hazánk fogadta oltalmába. A cigányok szerves részévé váltak a hazai társadalomnak. Rézműves, szegkovács, üstfoltozó, köszörűs, vesszőfonó, kanál- és teknőkészítő mesterségeikkel a több-ségi lakosság igényeit szolgálták ki. Sokan lovakkal kereskedtek, mások házaltak, koldultak, megint másokat fegyverkovácsként, némelyeket hóhérként alkalmaztak. Felhasználták őket kémkedésre is. A magyarságétól (és a térség más népeitől) gyökeresen eltérő életmódjuk és szokásaik miatt azonban többségük nem olvadt be a környező lakosságba, sőt többször alakult ki konfliktushelyzet közöttük. Mégis, az erdélyi, a magyarországi és a török hódoltsági viszonyok: a bizonytalan, gyakran változó politikai helyzet és a toleráns törvénykezés viszonylagosan kedvező feltételeket biztosítottak számukra. Többen kiemelkedtek közülük, mint például Lippai Balázs, Bocskai cigány származású hajdúkapitánya. Sokan pedig már ebben az időben is - zenei virtuozitásukat kamatoztatva - mint muzsikus cigányok nőttek ki környezetükből. A törökök kiűzése után, a politikai helyzet stabilizálódásával a cigányság azonnal a hatalom látóterébe került, mint nem megtelepedett, „deviáns" elem. A kóborló cigányok szembekerültek a belső rend helyreállítására, megszilárdítására törekvő hatalommal. A két román fejedelemségből nagy tömegben hazánkba érkező oláh cigányok tovább fokozták a problémát. Kártékony és agreszszív magatartásuk egyfelől a lakosság erős ellenérzéséhez és megvetéséhez, másfelől a többi cigány csoporttal szembeni előítéletek felerősödéséhez vezetett. Egymás után jelentek meg a cigányok megrendszabályozására vonatkozó törvények, rendeletek, melyeknek végrehajtása nagyrészt meghiúsult a cigányok ellenállásán. Csak kisebb részüket sikerült letelepíteni, földmüvelésre 32
