Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe 1921-től hazánkban eldöntötték a zsidóság sorsát , a cigányságra vonatkozóan sem a magyar kormány, sem az országgyűlés nem fogadott el. Ez lehet az oka, hogy szegényesek és hiányosak a cigány holocaustra vonatkozó korabeli dokumentumok. A szocialista Magyarország és a cigány kérdés A hazai cigányság a magyar lakosság második világháború utáni átlagos európai viszonylatban alacsony szintűnek tekinthető - életviteléhez képest is nagyon rossz körülmények között élt, és jelentős fáziskéséssel tudott csak beilleszkedni a társadalmi átalakulások menetébe. A kormányra került pártok, köztük a Kommunista Párt - későbbiekben az egyeduralkodó Magyar Dolgozók Pártja - programjában is szerepelt a cigányság felzárkóztatása a lakosság többi rétegéhez, mint sürgős és fontos társadalmi-politikai feladat. 45 Ennek szellemében az új alkotmány is rögzítette fajra, nemre való tekintet nélkül, hogy minden magyar állampolgárnak egyenlő joga van a munkához, a tanuláshoz, a közügyekbe való beleszóláshoz. A cigányok döntő többsége azonban nem ismerte fel, s nem is érthette meg a társadalom biztosította lehetőségeket. Nagyrészük analfabéta vagy félanalfabéta volt, és a településeken kívüli cigánytelepeken élt, oda vezető út, villany, rádió, sajtó nélkül, mit sem tudva a világról. Az is tény, hogy az alkotmány fent említett rendelkezései szorosan kapcsolódtak a korszak politikai és ideológiai illúziójához. Mi sem bizonyítja ezt világosabban, mint a jogalkotók azon feltételezése, hogy a kizsákmányoló társadalmi rend megszüntetése automatikusan maga után vonja a korábban elnyomott kisebbségek, rétegek felemelkedését. Nem ismerték fel, hogy nem elég csak a lehetőség hangoztatása. A hátrányok csökkentésére többlet előnyökre is szükség van. Ezért hiányoznak a háború utáni évtizedben kifejezetten a cigányságra vonatkozó reális elvi és gyakorlati határozatok és döntések. Mivel a cigányügy megoldását nem tekintették külön társadalmi-politikai problémának, ezért a hivatalos intézményrendszeren belül egyetlenegy olyan szervezet sem jött létre, amely elősegíthette volna a cigányság helyzetének javítását. A cigányság túlnyomó része az 1945. évi földosztásból is kimaradt. A jogszabály az igényjogosultak körét úgy határozta meg, hogy a kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhöz juttatandók a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások, birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok és Részletesebben: Kéri Nagy 2004. Cigányság és életmódváltás. Magyar Hírlap. 1981. március 3. 28
