Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs - Krím-félsziget — Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából országban. Az MKP pozícióját az SZKP is igyekezett megerősíteni és konszolidálni. A kibontakozó választási-politikai kampányhoz tartozott Rákosi Mátyás propagandaízü kijelentésének széleskörű publikálása: „[1947] karácsonyra az utolsó hadifoglyot is itthon akarjuk látni. " Rákosi ezzel az óhajtó mondattal végül semmit sem ígért, hatása a tömegekre azonban óriási volt. Rákosi népszerűségét tovább kívánta tetézni azzal, hogy nyilvános levelet írt a hadifoglyok érdekében Sztálinnak. A Rákosi-levelet a rövid szovjet válasszal együtt szintén publikálták a lapok. Sztálin is megígérte, hogy hamarosan hazatér az összes magyar hadifogoly. A hadifogolykérdés az MKP 1947-es választási hadjáratában a párt egyik legmarkánsabb agitációs és propaganda eszközévé vált. Fontos szerepe volt abban, hogy a kommunisták kapták a legtöbb szavazatot, és elsők lettek a választáson. Természetesen a korábbi ígéretekkel ellentétben az összes hadifogoly nem tért haza. A témát azonban az MKP még 1948-ban is igyekezett politikai céljai szolgálatába állítani. Végrehajtották a két munkáspárt kommunista többségű egyesítését. A proletárdiktatúra kikiáltását követően a kormány után a kommunisták körében is ellaposodott a hadifoglyok hazahozatalának további aktív követelése. Amíg itthon a kommunisták öncélú, szektás politikaként kezelték a hadifoglyok hazahozatalát, addig az orosz fogolytáborokban is beszédtéma volt a hazaszállítás kérdése. Esti sorakozók során név szerint különítettek el több száz foglyot. A táborban maradottak úgy tudták, hogy hazamentek, mivel a lágerparancsnokság erről informálta a foglyokat. A meglepetés akkor érte a foglyokat, amikor egy-egy állítólag hazavitt fogolycsoport pár hónap, esetleg egy év után visszatért Jaltába. A foglyok hamar rájöttek: becsapják őket. Egyesek hazaszállítással lettek bíztatva - a kiválasztás logikája végig rejtély maradt - s közben más lágerbe lettek irányítva. Ezután a hazaszállításról szóló híreket a többszörös csalódás után inkább elkeseredettséggel, s nem örömmel fogadták. Az egyik sorakozó alkalmával Márkus Sándor neve is elhangzott. Pillanatnyilag egy, a jelenleginél rosszabb viszonyok között működő tábor rémképe villant fel előtte, valahol Szibériában. Ennek tudatában szomorúan csomagolt, majd elbúcsúzott ottmaradt társaitól, és július 20-án többedmagával elindult a vasútállomásra. A bevagonírozás és az utazás színvonala mit sem változott az elmúlt évek során. A nyugati irányba tartó vasúti szerelvény lassan tudta csak feloldani az utazás okozta görcsöket. Egy hetes vonatozás után a vagonajtók kinyitásakor érte a Somogy Vármegye, 1947. május 9.- Rákosi Mátyás: Az idei karácsonyra az utolsó hadifoglyot is itthon akarjuk látni. 3. 252
