Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs — Krím-félsziget — Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából sének nem kielégítő üteme miatt a hozzátartozók által ostromlott megyei és városi vezetők már 1945 márciusától felkutatási kérelmekkel keresték meg a külügyminisztériumot. Először az elhurcolt polgári lakosságot és az 1941-től szolgálatot teljesítő, de leszerelt, majd 1944 karácsonya körül mozgósított személyeket keresték. 1945. májusától e személyek hollétének megállapítása nehézségekbe ütközött, mivel ügyük összeforrt a hadifoglyokéval. A felkutatási akciónak annyi eredménye lett, hogy a szovjet kormányt, illetve a SzEB-et nyilatkozattételre kényszerítette. Puskin követ 1945. augusztus 22-én felkereste Gyöngyösi János külügyminisztert, és hivatalosan közölte: a Szovjetunió hazabocsájtja az összes magyar hadifoglyot, kivéve az SS, az SA és a Gestapo szolgálatában állókat, valamint a köztörvényes bűnözőket. A hazaszállítások ígérte a követ - néhány napon belül elkezdődnek. 14 E gesztust a magyar miniszterelnök hálatáviratban köszönte meg Sztálinnak. November 20-ig a még haza nem tért tisztek és tábornokok névsorát elküldték a szovjet kormánynak, bízva abban, hogy ezzel felgyorsítható a hazatérésük. A magyar kormány tárgyalási készsége ellenére a foglyok hazahozatalának ügye 1946 tavaszára ellaposodott. Ezen a tényen még az 1946. április elején, a béketárgyalások egyeztetésére Moszkvában tartózkodó delegáció sem tudott segíteni. Molotov külügyminiszter a tárgyalások során a hazabocsájtandók körét az eddig hangoztatottakkal szemben sokkal szűkebben határozta meg. A szovjet kormány ugyanis csak a betegeket akarta fokozatosan hazaengedni, a lágerben maradottaknak pedig engedélyezik majd a szűkebb levelezési lehetőségeket hozzátartozóikkal. Nagy Ferenc szóvá tette, hogy a szovjetek olyan személyeket is foglyul ejtettek és hadifogolyként kezelnek, akik nem voltak harcoló alakulatok tagjai. A magyar nép nevében kérte, hogy e kategóriába tartozókat soron kívül bocsássa szabadon a szovjet kormány. Molotov látszatra meglepődött a magyarok kérésén. Számára ez új információ volt - mondta - és időt kért a felvetett kérdés felülvizsgálatára. A szovjetek kétszínűsége hadifogoly-ügyben nyilvánvaló volt. 15 Rendszeresen eltért a szovjet politikusok nyilvános deklarációja a kormányzati állásfoglalásoktól és a hazaszállítás gyakorlatától. A hadifogoly-kérdésben lényegesen új helyzetet még az 1947. februárjában aláírt párizsi békeszerződés sem termetett. Az 1947. évi XVIII. törvénycikk 21. cikkelye alapján a magyar hadifoglyokat amint lehetséges, haza kell szállítani. A hazaszállítás költségeit a magyar kormánynak kell viselnie. 16 Szegfű Gyula magyar követ Zorin külügy14 Somogy Vármegye, 1945. augusztus 23. 15 MOL Miniszterelnöki iratok. Kemény Ferenc követségi titkár jelentése. 1946. ápr. 15. 16 1947. évi Országos Törvénytár. Bp, 1947. 217. 250
