Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs - Krím-félsziget - Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából A hazahozatal A magyar hadifoglyok hollétéről és létszámáról a magyar kormány és a hivatalos szervek nem bírtak megbízható adatokkal, sem a háború alatt, sem a fegyverszüneti megállapodás aláírásakor. A magyar kormányszervek csupán becslésekre hagyatkozhattak. Az utóbbi évek ezirányú kutatási eredményeit ismerve az 1945. februárjáig 350 ezer fogságba esett magyar katonához hozzá kell számolnunk a határon kívülre telepített, mintegy 580 ezer főt számláló magyar alakulatokat valamint az oroszok által a Szovjetunióba hurcolt civil lakosságot is. Mindezt összegezve a magyar hadifoglyok létszámát egymillió körüli nagyságrendben határozhatjuk meg. Ha a magyar hadifoglyoknak a keleti és a nyugati fogvatartók szerinti megoszlását vesszük alapul, kiderül, hogy akkor sem jutunk áttekinthetőbb adatokhoz. A Magyar Statisztikai Hivatal a békedelegáció részére készített becslésen alapuló jelentésében 580 ezer nyugaton, és 280 ezer Szovjetunióban lévő magyar hadifogolyról adott tájékoztatást. 12 A hadifoglyoknak a Szovjetunióból történő hazahozatala párhuzamosan, két vonalon is intéződött. Egyrészt a már korábban megkezdődött kormányközi, másrészt valamivel a két kommunista párt, a Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szovjetunió Kommunista Pártja (SzKP) közötti alkuszerű megállapodások alapján. A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a hadifoglyok hazahozatalára vonatkozó előző intézkedése - a korábban már említett - az új demokratikus magyar hadseregnek a háború alatti felállítási kísérletével függött össze. A Honvédelmi Minisztérium 1945. február 14-re keltezett, a SzEB részére küldött 3. számú helyzetjelentésében a debreceni laktanyában 6.979 fő jövendő magyar katonát regisztrált. A létszámában folyamatosan bővülő magyarok feletti parancsnokságot és az őrszolgálatot - hivatkozással a fegyverszüneti megállapodásra - a Vörös Hadsereg vette át. Ettől kezdve a szovjetek tömegesen szállították a foglyul ejtetteket Debrecenbe, miközben a magyar kormány és a laktanya kapcsolata már megszűnt. Ezért a Debrecenben lévők teljes létszáma a magyar hatóságok előtt is ismeretlenné vált. Egyet azonban a magyar kormány is biztosra vehetett: rövid időn belül a laktanya lakóit hadifogolyként, vagy civilként a Szovjetunióba deportálják. Az 1945. január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény a magyar hadifoglyok sorsát illetően nem rendelkezett. Ennek köszönhetően hazahozataluk is - hosszabb ideig - spontán módon, lassan történt. A hadifoglyok hazatéréStark 1989. Magyar Országos Levéltár (MOL), Miniszterelnöki iratok. 1945. február 14. 249
