Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs — Krím-félsziget - Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából Egy váratlan sorakozó elrendelése során külön válogatták a magyarországi sváb származású hadifoglyokat, és elkülönített táborba szállították őket. A lassan múló idő alkalmat nyújtott arra, hogy sorsuk jobbra fordulásáról álmodozzanak, s várják a hosszú évek óta óhajtott bejelentést: a hazamenetel engedélyezését. 10 A szovjet lágerek fogvatartási gyakorlata A második világháború alatti és a kapituláció utáni időszak egyik jelentős problémája a hadifoglyok körének meghatározatlansága volt. Az egyezmények szerint a frontvonalon elfogott katonák tekinthetők csak hadifoglyoknak. A szovjetek ettől függetlenül hadifogolyként kezelték minden fegyveres alakulathoz tartozókon túl a helyi polgári rendfenntartó erők tagjait, a kapitulációs foglyokat, a felállítandó magyar hadsereg számára mozgósítottakat valamint az elhurcolt polgári személyeket is. A Szovjetunióban tehát nem tettek különbséget a hadifoglyok között. A hadifoglyok rendszeres ellenőrzése pedig gyakorlatilag nem volt más, mint a foglyok álcázott fosztogatása. Értéktárgyaikat, maradék élelmiszertartalékaikat, egyéb használati tárgyaikat fokozatosan elvették a kiszolgáltatott foglyoktól. A szovjet hatóságok a foglyok gyűjtőtáborba való hurcolását fondorlattal, becsapással is gyorsították. A foglyoknak, elsősorban a kapitulációs foglyoknak igazolást és szabadon bocsátást ígértek, ha önként a gyűjtőtáborba mennek, és ezt nagy részük el is hitte. A nagy számban érkező foglyok regisztrálása csak jelentős késéssel valósult meg, ezért a „kapitulációs fogoly" státust már nehezen lehetett nyomon követni illetve bizonyítani. Emiatt elmaradt az igazolások kiadása és a hazamenetel is. A hadifogolytáborokat általában mint internáló táborokat használták annak ellenére, hogy ezt a nemzetközi egyezmények szerint csak meghatározott ideig lehetett volna így alkalmazni. A foglyok jelentős részét egészségtelen vidékekre: Szibériába vagy a sivatagos távol-keletre szállították. Az éhínség, az alultápláltság és a hiányos téli ruházkodás miatt szinte állandóan napirenden voltak a megbetegedések. Ehhez járult még az elhelyezési és ellátási hiányosságok sora, ami a tábor lakóinak eltetvesedéséhez, járványok kitöréséhez vezetett. Emiatt egyes táborok valósággal elnéptelenedtek. A halottakat jeltelen - ma már felismerhetetlenné vált - tömegsírokba temették. A hadifoglyokat a szabályzatok szerint az újjáépítés során dolgoztathatták. A hágai egyezményben tiltott, túlzott mértékű munkavégeztetés a SzovjetunióRészletesebb visszaemlékezéseket lásd: Füzes 1994. 247
