Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs - Krím-félsziget - Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából Az ebéd kiosztása a déli 12 óra és 1 óra közötti ebédidőben, a munkahelyen történt. Az előírt fejadag szerint minden fogolynak fél liter leves járt, ami gyakorlatilag havonta változott a szezontól függően. így tavasszal csalánleves, nyáron savanyított zöldparadicsom leves, ősszel és télen pedig savanyúkáposzta leves. A bármilyen fajtájú leveshez - ami legtöbbször csupán víz volt - a hozzá járó norma szerinti öt deka olajoshal helyett alig 1-2 deka jutott. A „vízlevest" követte 20 deka kása minimális olajjal. Általában a kása is havonta, szezonálisan változott: hol köleskása, hol kukoricakása adta az egyhangúságban és ízetlenségben a változatosságot. Vacsoraosztásra este 8 óra körül került sor. A menü rendszeresen a gyengén olajos kása volt. Étkezés után az edények elmosását a konyhán hadifogoly konyhamunkások végezték. Néha a konyhai munkához is protekcióra volt szükség, mivel mód nyílott a főzőedényekben maradt ételmaradékok elfogyasztására. A csajkákat mindenki maga mosta el, ha időben hozzájutott a hidegvízhez... A munkahely a táborhoz viszonylag közel, pár száz méterre volt. A reggel 6 órai ébresztő, a körlettakarítás, rendrakás és a gyors reggeli után következett a sorakozó az elmaradhatatlan létszámellenőrzéssel. A fegyveres őrök kíséretében a foglyok zárt sorokban vonultak a munkahelyekre, ahol név szerint kiosztották a munkát és a szerszámokat. Márkus Sándort több száz társával kőfaragásra osztották be, olyan munkára, amit addigi élete során soha nem végzett. A fogolybrigádok a magaslatokon álló fegyveresek őrizete alatt dolgoztak. Több brigád egy régi, szétlőtt, patinás, palotaszerű épület bontását végezte. Az épület alapját képező termésköveket a megadott új méretre kellett megfaragni a közelben épülő új nyaraló részére. Mások a kőbányában fejtették a köveket, amit szintén az új épülethez használtak fel. A kijelölt munkát normára kellett végezni. Meghatározták, hogy 1 m 2 kő faragásához mennyi normaidőre van szükség. A napi 9-10 órás nehéz fizikai munka és a gyenge élelmezés következtében sokan legyengültek és megbetegedtek. Márkus Sándor, aki vallásos meggyőződéséből a fogolytáborban való tartózkodása alatt mindig is kérte Isten segítségét, hogy élve és egészségesen érhessen haza, visszaemlékezése szerint sohasem volt beteg, jól viselte a fizikai és lelki megterheléseket. Sikerült éveken át a számára kiírt normát teljesítenie. Megbízható, folyamatosan jó és precíz munkájának köszönhetően különösen nehéz, nagy figyelmet és szakértelmet követelő díszfaragásokat is rábízott a munkavezető. Korábban már szó volt arról, hogy a legtöbb hadifoglyot munkabrigádokba szervezték és az egész országra szóló lágerek közötti brigádverseny mozgalmat indítottak. Az egyik legnevezetesebb versenyeredményt Balaklaván érték el 1948 tavaszán. Azt a jaltai lágert, amelyhez Márkus Sándor is tartozott, több 241
