Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs — Krím-félsziget — Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából napos pihenő következett, majd egészségügyi okokból mindannyiukat kopaszra nyírták. Az orosz őrség és a foglyul ejtettek közötti kommunikáció érdekében az oroszul tudó foglyokat kiválogatták és tolmácsként alkalmazták. A csoportot kísérő orosz fegyveresek parancsnoka a tolmácsok útján közölte, hogy felsőbb utasításra a csoportot a debreceni gyűjtőtáborba kell kísérni, hogy az ott újjá szerveződő magyar hadsereg tagjai lehessenek. A Kecskeméten összegyűjtöttek helyzetüknél fogva nem tudhatták, hogy az elmúlt hetekben, különösen foglyul ejtésük óta milyen események zajlottak le a hazai és a nemzetközi politikai életben. A háborúból kilépni szándékozó Magyarország szempontjából az egyik legjelentősebb történelmi tett a Magyarországi Ideiglenes Nemzeti Kormány debreceni megalakulása volt, amelynek megbízottjai 1945. február 18-án Moszkvában fegyverszünetet kértek az antifasiszta koalíciótól. 3 A szovjet delegáció, mint megbízott, az általa kidolgozott és 20-án átnyújtott fegyverszüneti egyezmény-tervezet bevezetője a háború elvesztésének elismerését követően rögzítette, hogy a fegyverszüneti feltételeket a magyar kormány elfogadja, és azt aláírja, majd az egyezmény az aláírást követően hatályba lép. Témánk szempontjából az egyezménynek csupán az első pontja a lényeges, mely a bolgár egyezményhez hasonlóan a.) b.) c.) és d.) részből áll. Az a.) részben megállapítják, hogy Magyarország megszüntette Németországgal minden korábban kötött együttműködését és kapcsolatát, egyben hadat üzen Németországnak a Szovjetunió oldalán. Ezen kívül bocsánatot kér az antifasiszta koalíciótól (Anglia, USA, stb.) a magyar hadüzenet miatt. A b.) rész a német fegyveres erő lefegyverzési kötelezettségét és hadifogolykénti átadását a Szovjetuniónak, illetve a német állampolgárok internálását írta elő. A c.) részben legalább nyolc hadosztály kiállítására és annak a szövetséges (szovjet) főparancsnokság rendelkezésére bocsátására kötelezte az országot. A d.) rész a fegyveres erőknek a háború utáni lefegyverzéséről intézkedett. 4 A c.) részben jelzett nyolc magyar hadosztály gyülekezési helyéül a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SzEB) Debrecent jelölte ki, és a magyar állam feladatává tette a besorozottak kiképzését, felfegyverzését és ellátását, hogy a németek elleni bevetésükre hadrafogható állapotba kerülhessenek. A többezres 3 Gyöngyösi János magyar külügyminiszter 1945.01.18-án Moszkvában a Szovjetunió, Nagy Britannia és az USA képviselőitől fegyverszünetet kért. 4 1945. január 20-án Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt a három nagyhatalom nevében Vorosilov marsall, Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányának a megbízásából Gyöngyösi János és Balogh István miniszterelnökségi államtitkár írta alá. Egyben arra kérték a szovjet delegációt, hogy az egyezményben kért nyolc magyar hadosztály gyors felállítása érdekében sürgősen engedjék haza a Szovjetunióban lévő magyar hadifoglyokat. 235
