Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Necze Gábor: „Születtem 1915-ben” – egy régi barcsi visszaemlékezései

Necze Gábor: „Születtem 1915-ben... " Egy régi barcsi visszaemlékezései A „víg fiúk": Pandúr József (Csió), Berkics Mihály, P aradi (Petrovics) József és Fekete József. Barcs, 1935. 1933-ban a cserkész világdzsemborin is részt vettünk Gödöllőn,

13 amire már régóta készültünk. A táncot is be kellett gyakorolni. 4 A dzsemborira való előkészületkor mi négyen egy szájharmonika zenekart alakítottunk, és gyakoroltunk, úgyhogy a dzsemborin a tánccsoportnak mi szolgáltattuk a zenét, sőt esténként a tábortüzeknél is felléptünk a zenekarral. A dzsembori helyszínén volt egy szabad tér, ahol a különféle fellépések történtek. Mi itt is szolgáltattuk a zenét. Egy este, a tábortűznél fellépett egy angol tiszt, akinek a táncához szintén mi adtuk a zenét, de volt magyar tánc is. Volt tam-tam zene is. Felöltöztünk négereknek, befestettünk magunkat, kukoricacsuhét kötöztünk a kezünkre, lábunkra és utánoztuk a táncukat. Ekkor ez volt a divat. Valaki közülünk tudott angolul, és megtanított bennünket egy angol dalra. A dal angol szövegére a mai napig emlékszem, csak az a baj, hogy nem értem a szövegét.

15 1935-ig voltam cserkész. 13 A cserkészcsapat Gödöllőn készült korabeli fotóját lásd Rózsás 2005. 93. (Parádi József a legalsó sorban balról a harmadik cserkész, 18 éves korában.) 14 Minden cserkészcsapatnak valamilyen tánccal kellett készülni a világtalálkozóra. A szekszárdi Garay János Gimnázium 40. sz. „Szekszárdi Cserkészek" csapata sárközi táncot mutatott be. - Marth 1995. 37. 15 A 25.786 táborozó cserkész 52 országból sereglett össze. A IV. Csodaszarvas Világjamboree-ről ld. bővebben: Gergely 1989. 156-168. 188