Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Necze Gábor: „Születtem 1915-ben” – egy régi barcsi visszaemlékezései

Necze Gábor: „Születtem 1915-ben... " Egy régi barcsi visszaemlékezései Eközben mással is foglakoztunk, mint pl. Morse-val. A cserkészet szorosan összefonódott a polgári iskolával, mert vezetője, Göndöcs János, a polgári iskola igazgatója volt. Közvetlen parancsnokunk is egy tanárember volt a polgáriból, Farkas Sándor személyében. A cserkészetben nagyon jól éreztem magamat. Nem számítottak a rangbéli különbségek. Voltak köztünk olyanok, akik idegen nyelveket beszéltek, és olyanok is, akik egyszerű iparosok voltak. Két barcsi borbélysegéddel barátkoztunk Csióval a cserkészeten belül Berkics Miskával és Fekete Józseffel, akik idősebbek voltak nálunk 1-2 évvel. Az őrsünkből mi négyen annyira összebarátkoztunk, hogy állandóan együtt jártunk. El sem tudtak képzelni minket egymás nélkül. Este szórakozni jártunk, énekeltünk, és szerenádokat adtunk, mert szépen tudtunk énekelni. Nekem például annyira vékony hangom volt, hogy lányhangon tudtam énekelni. Sokan megkérdezték tőlünk, hogy ki volt az a lány, aki velünk énekelt? Pedig én voltam az. Annyira összeszoktunk a cserkészetben, hogy a barcsi fúvószenekarral együtt gyakoroltunk szájharmonikázni. Mindenki csak „víg-fiúknak" hívott bennünket. Időnként csatlakoztak hozzánk mások is, de mi négyen voltunk a „törzsgárda". Emléklap az 1933-as gödöllői jamboree-ról 187