Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez A trianoni diktátum nem „csupán" az ország gazdasági és politika struktúráját, de társadalmi felépítését és Európában betöltött katonai, stratégiai szerepét is gyökeresen megváltoztatta. A szerződés V. része pontosan meghatározta a magyar fegyveres erők létszámát és felszereltségének mértékét is. Az V. rész II. fejezetének 107. cikke értelmében. „A csendőrök, pénzügyőrök, erdőőrök, községi és városi rendőrök vagy egyéb hasonló közegek száma nem haladhatja meg azoknak számát, akik 1913-ban hasonló szolgálatot teljesítettek és akik most Magyarországnak a jelen Szerződésben megállapított határain belül szolgálnak. Mindazonáltal a Szövetséges és Társult Főhatalmakfelemelhetik ezt a számot abban az esetben, ha azt a 137. Cikkben említett Ellenőrző Bizottság helyszíni szemle alapján elégtelennek ítélné.Ezeknek a közegeknek számát a jövőben csak az őket alkalmazó községek vagy városok népességének szaporodása arányában szabad emelni. Ezeket az alkalmazottakat és közegeket, valamint a vasúti személyzetet, bármilyen katonai gyakorlaton való részvétel céljából összevonni nem szabad. " A magyar politikai és katonai vezetés az ún. rejtett szervek képzésével próbálta megerősíteni az ország védelmét. Egy ilyen szerv volt a vámőrség és részben a pénzügyőrség is. A vámőrség felállításáról a Minisztertanács 1920. január 4-i ülésén döntöttek.

20 A magyar királyi vámőrség és a magyar királyi pénzügyőrség létszámának, kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról szóló 1922. évi VIII. törvénycikket pedig szó szerint idézem: „ /. § A m. kir. vámőrség egyenruha és fegyver viselésére jogosított tagjainak száma 4500 főben, a m. kir. pénzügyőrség egyenruha és fegyver viselésére jogosított tagjainak száma pedig 3000 főben állapíttatik meg. A vámőrség 4500 főnyi létszámában legfeljebb 400 egyenruhát és fegyvert viselő tisztviselő, a pénzügyőrség 3000 főnyi létszámában pedig legfeljebb 200 egyenruhát és fegyvert viselő tisztviselő lehet. 2. § A m. kir. vámőrség és a m. kir. pénzügyőrség személyzetének kiegészítése kizárólag önkéntes jelentkezés alapján történik. 3- § Úgy a m. kir. vámőri, mint a m. kir. pénzügyőri tisztviselők szolgálati kötelezettsége legalább 20 évre terjed. Ebbe az időtartamba a vámőrségnél, illetve a pénzügyőrségnél, valamint a katonaságnál eltöltött szolgálati évek beszámíthatók. Az altiszti és legénységi állományhoz tartozó egyének szolgálati kötelezettsége 6 évre terjed, melybe a katonaságnál eltöltött szolgálati időből legfeljebb 3 év számítható be. Ha valaki a vámőri vagy pénzügyőri altiszti állományból tisztviselővé neveztetik ki, az ily módon kinevezett egyén szolgálati kötelezettségének időtartama 20 évnél szintén nem lehet rövidebb és még az esetben is, ha altiszti minőségben 10 évnél hosszabb időt töltött el, tisztviselői minőségben még további 10 esztendőt köteles szolgálni. Forrás: CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázis Joó 2003. 6. 173