Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez 2.Csurgó kerülete, Csurgóval együtt három szakaszra volt osztva Marcali és Nagyatád központtal. Összesen 106 település tartozott hozzá. 3.Kaposvár továbbra is 129 községet felügyelt. A városi szakasz mellett működött a Cukorgyári és a Tabi szakasz. 191 l-ben Marcali külön biztosi kerületet alkotott, hatáskörében működött a tabi és lengyeltóti szakasz, míg Igal 1909 óta ismét Kaposvárhoz tartozott.

13 Barcs esetében jelentősebb szervezeti változás nem történt. A biztosság vezetője a háború utolsó évében Kisgeszéni Szabó Géza volt, a szakasz vezetője Szőke János szemlész, beosztott szemlész Kiss György, fővigyázó Borka Mihály, Kiss Péter, Tóth Tivadar, Varga György, vigyázó Kutor János és Schlesinger Oszkár. A biztosi kerülethez továbbra is a szigetvári és szuloki szakasz tartozott.

14 Az I. világháború utáni évek Barcs társadalmi, gazdasági fénykora a 19-20. század fordulója volt. Az 1906-ban kezdődő, a világháborút megelőző utolsó jelentősebb gazdasági prosperitás az 1910-es években lelassult, majd hamarosan kitört az a háború mely teljesen átformálta Európa gazdasági és politikai térképét. A katonai összeomlást követően, 1918. november 13-án aláírt ún. belgrádi konvenció Beszterce -Gyulafehérvár - Déva felett, továbbá Arad - Makó - Szeged alatt, végül Baja —Pécs - Barcs felett húzta meg a demarkációs vonalat, mely azután a Drávát követte az országhatárig. A szerződés értelmében a demarkációs vonaltól délre és keletre eső területeket ki kellett üríteni, ami egyet jelentett Barcs szerb megszállásával. A községbe 1918. november 16-án még csupán néhány szerb katona vonult be, de hamarosan újabbak követték őket. Átvették a közigazgatás irányítását, lefoglalták az üzemeket, és a község annektálására törekedtek. A demarkációs vonalat csak a megfelelő engedély birtokában lehetett átlépni. A szerb megszállók végül 1921. augusztus 21-én vonultak ki Barcsról.

15 A község élete csak lassan normalizálódott. A drávai hajózás szünetelt, a hidak le voltak zárva és a dohánybeváltó is bezárta kapuit. A dohánybeváltó bezárásának több oka volt. Egyrészt épületei a megszállást követően teljesen használhatatu Ardai 1908. 230,284. 13 Ardai 1909. 296, 340-341, illetve 1911. 311, 355-356. u Ardai 1918.316. A belgrádi konvenció értelmében a szerb megszállás csak a békeszerződés aláírásáig tartott, ezt követően ki kellett volna vonni a megszálló erőket. 171