Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Rózsás Márton: Kisebb őrhelyek és erődített templom Barcs környékén

Rózsás Márton: Kisebb őrhelyek és erődített templom Barcs környékén Közvetlenül a templom mellett gyűjtött leletanyag alapján a templom kora (használata) a 14-15. századra tehető. Ez az a kor, amikor a kutatások alapján bizonyíthatóan megnő a megerősített templomok száma, melyek egyfajta mentsvárként is kezdenek funkcionálni. Az Árpád-ház kihalása utáni zavargások, hatalmi harcok és helyi hatalmaskodások közepette a falvak lakossága menedéket találhatott az egyszerűbb esetekben csak árokkal és sánccal, fejlettebb formájában palánkkal és tornyokkal is megerődített templomokban. A megerősítések 16. század folyamán egyes esetekben olyan mértéket öltöttek, hogy némely egyház szinte végvár szerepet is betölthetett. Számunkra jelen esetben a templommal összefüggő, egyszerűbb megerősítésre utaló nyomok érdekesek, melyek a fentebb említett, vízzel való védésre utalnak. A korabeli hidrológiai viszonyokat nem ismerjük, de a talajszerkezet tanúsága szerint a Györgyös-patak vízszintje egykor jóval magasabb lehetett, nem beszélve az élő vizet övező mocsaras öntésterületről.

21 A templom dombjának K-i részét a patak védhette, az alacsonyabban fekvő Ny-i részen is megfigyelhető egy egykori vízjárásos terület. A domborzati viszonyokat figyelembe véve, ez akár a patak egyik - azóta megszűnt - ága is lehetett valamikor. A magasabban fekvő É-i és ENy-i rész védelmére készülhetett az az árok (3. kép), amely a pataktól kiindulva, attól Ny-i irányba távolodva egyre kisebb mélységben, DNy felé forduló enyhe ívben határolta a templomot. Mintegy 4050 m hosszan követhető a „V" keresztmetszetű árok, melynek mélysége a jelenlegi terepszinthez mérten kb. 1,5-2 m, szélessége kb. 5 m.

22 Feltételezhető, hogy a patak magasabb vízállásakor, de talán állandó jelleggel ebben is lehetett víz. Kérdés, hogy a D-DNy-i oldalt mi védhette, mivel itt ároknak nem találjuk nyomát, és körítő falra utaló jelek sem mutatkoznak a felszínen. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy ennek esetleges nyomai a felszín alatt nem jelentkezhetnek, amennyiben a későbbiekben esetleg ilyen módon is megerősítették a templomot. Az is valószínűsíthető, hogy a templom a török hódoltság alatt pusztult el, és más középkori templomhoz hasonlóan maradványait a lakosság hordta el lakóházai felépítéséhez.

23 M Aradi 2005. 11. 21 A patak szabályozása során, a partoldal metszetében jól látható volt az egykori mocsárból lerakódott vastag üledékréteg. 22

Az adatok becsültek, mivel a terület felmérése eddig még nem történt meg. 23 A Csokonya a török kiűzése után mint a Széchenyiek birtokközpontja éledt újjá a 18. század elején. 160