Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorúíja a távoli keletről a Kárpát-medencébe I. Ferdinánd császár például 1556-ban rendeleti úton engedélyezte a cigány férfiak agyonlövetését és fejpénz fizetését a cigányok hulláiért. A cigány asszonyok homlokára bélyeget sütöttek, a fülüket levágták. Az 1450-es években Franciaországban és Svájcban is számos rendelet foglalkozott a beáramló cigányok, hátizsákosok, koldusok, házalók, a lakosságot meglopó, zaklató haramiák, tolvajok megrendszabályozására. 9 Ugyanakkor Európa keleti fele, illetve a Kárpát-medence elmaradottabb gazdasági-társadalmi viszonyai, struktúrája, a második jobbágyság időszaka lehetőséget nyújtott a nyugatról elüldözött, valamint kelet felől újonnan érkező cigányok letelepedésére, határokon belüli vándorlásukra. A mohácsi csatavesztést követően három részre szakadt hazánk politikai zűrzavarában, a török- és a Habsburg-ellenes harcokban az országrészek vezetői - Erdélyt kivéve - nem foglalkoztak a cigánysággal. A tőlünk nyugatra eső országok és Erdély parlamentjei napirendre tűzték a cigány kérdés rendezését, ami - a fenti okok miatt - Magyarország többi részén a 18. századig fel sem merült. A vándorló kompániákat - kihasználva a szabad határátjárás lehetőséget mindhárom országrészben és Európában is felhasználták kémkedésre, hírszerzésre. Híreket hoztak, vittek az ellenséges erők mozgásáról, fegyverzetéről, hozzávetőleges létszámukról. A városfalon kívül letelepültek, mint például a cigány kovácsok, fegyvereket, szerszámokat, vasból készült kínzóeszközöket, bilincseket, kalodákat készítettek, javítottak. A famunkákhoz értők pedig faedényeket, teknőket, háztartási eszközöket faragtak és árultak. Egyes cigány férfiakat a magyar, de még a török hadseregben is alkalmaztak fegyvermesterként. Legtöbben azonban a városban, közhasznú munkásként takarítottak, csatornákat tisztítottak, építkezéseknél dolgoztak, s a szolga és küldönc feladatok mellett fegyőri és hóhéri teendőket is elláttak. A három országrész közül leginkább Erdélyben éltek biztonságban a letelepült cigányok. Amíg az ország többi részén állandósultak a harcok, Erdélyben viszonylag nyugalom volt. Országgyűlésükön számos törvényt fogadtak el, ami a cigányság érdekeit szolgálta. Ugyanakkor a magyar, székely, szász, román és cigány lakosság együttélése kitermelte az egymással és a cigányokkal szembeni toleranciát. 10 Az azonos foglalkozású helyi és a cigány iparosok között esetenként kialakult ellentéteket feloldotta a lakosság egyes áruk iránti kereslete. Ha az igényeket a céhek nem tudták kielégíteni, nőtt a kereslet a cigány mesterek termékei iránt. Túlkínálat esetén a cigány mesterek és családtagjaik kénytelenek voltak eltávozni a településről. Vándorbotjaikat kézbe véve addig mentek, 9 Tóth P. 2005. 15-20. 10 Mezey - Tauber 1980. 14
