Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Frankovics György: „Minden nép a saját nyelvén virágzik!” Reformáció és a katolikus hitélet újjáéledése a török kori Dráva-melléken

Frankovics György: „Minden nép a saját nyelvén virágzik!" Reformáció és a katolikus hitélet újjáéledése felvették volna az új vallást. A katolikus lelkipásztori szolgálat ellátására és gyakorlására Vinkovics püspök horvátul tudó papokat küldött a fennhatósága alá tartozó Pécsi Egyházmegye területére, valamint licenciátusokat (laikusokat) nevezett ki a települések megüresedett lelkipásztori székébe. A katolikus hitélet újjáéledése és megerősödése Vinkovics a pécsi püspökség területén nyolc világi pappal rendelkezett; akik kettő kivételével mindannyian horvátok voltak. Tevékenységük hatalmas területekre kiterjedően nem kis feladatot rótt pasztorálásukra. Vidóczi Fábián káplán a Szigetvári Egyházkerületben gyakorolta hivatását egészen Kanizsáig bezáróan, beleértve a Kaposvár és a Balaton környéki részeket is. A koprivnicai (kaproncai) szabad terület Sigetec vajdája 1639. január 4-én Vinkovics Benedek pécsi püspökhöz fordult a jobbágyok tizedfizetési kötelezettsége ügyében. "Uraságod írja, hogy Szent Márton Vaskából két jobbágyot küldjek el uraságodhoz Zágrábba, azonban el kell mondanom: e birtok nincs Légrád alatt a Dráva mellett, hanem Sziget [Szigetvár] alatt két nagy magyar mérföldnyi távolságra, Koprivnicától [Kapronca] pedig úgy húsz nagy mérföldnyire, s ezért lehetetlen az adó mindenkori behajtása, mindaddig míg az erdő és a ligetek ki nem zöldellnek. A hajdúknak az adó behajtásáért minden személy után 12 forint jár... " A levélben megfogalmazottak némiképpen magyarázatra szorulnak. Vinkovics Benedek pontosan nem is tudja, hogy egyházi birtoka mely részén fekszik Vaskaszentmárton (ma Felsőszentmárton). A levélből kitűnik, hogy a lakosság immár másfél éve nem tud eleget tenni a földesúri kötelezettsgének, azaz nem fizeti időre az esedékes tizedet, és csak 1639 tavaszára tudják előteremteni a szükséges pénzt, a miholjáci vásár után. A Felsőszentmárton és Szentborbás közelében lévő többi falu népe kettős adózó volt. A töröknek is adóztak, hiszen hódoltsági területen éltek, s ily formában nem csak ők, hanem mindenki ilyennek számított. Vinkovics Benedek püspök elsőrendű érdeke nemcsak a tized behajtása, hanem a katolikus hitélet megerősítése és támogatása volt. (Zágrábi püspökként nevéhez kapcsolódik a horvátországi rekatolizáció.) A turbéki plébánián székelő Vidóczi Fábián Vinkovics püspök kérésére ellátogatott Szentborbásra, ahol maga köré gyűjtötte a szomszédos horvát falvak elöljáróit. Püspökének a találkozóról hosszabb levélben számolt be. Levelét felsőszentmártoni jobbágy ok9 Később Dráva Szent Márton, napjainkban Felsőszentmárton, az 1920-as évekig Somogy megyéhez, később Baranyához tartozó település - a szerző megjegyzése. 70