Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006
Frankovics György: „Minden nép a saját nyelvén virágzik!” Reformáció és a katolikus hitélet újjáéledése a török kori Dráva-melléken
FRANKOVICS GYÖRGY „Minden nép a saját nyelvén virágzik!" REFORMÁCIÓ ÉS A KATOLIKUS HITÉLET ÚJJÁÉLEDÉSE A TÖRÖK KORI DRÁVA-MELLÉKEN A mohácsi csatavesztést követően a török fokozatosan megveti a lábát a dél-baranyai, szlavónai területeken. Pécs 1543-as megadását követően a ferencesek latin nyelvű jelentése szerint 1544-ben "Michael Starinus, in oppido Sztara, sunt catholici nationis croaticae", azaz Sztárai Mihály - drávasztárai horvát származású katolikus - tanításainak köszönhetően a reformáció tanait sikeresen terjeszti, horvát és magyar nyelven, az oszmánok alatt megszállt részeken. Azonban azok a szabad területeken is elterjednek, így a szigetvári védő Zrínyi Miklós és utódai reformátusokká lesznek, és nem kis szerepük van a muraközi Nedeliŝceben horvát nyelvű könyvek megjelentetésében, amelyek a reformáció tanítását anyanyelven terjesztik és szolgálják. Sztárai segítői közül kiemelkedik Eszéki Imre, egy tolnai vagy kálmáncsehi prédikátor, mellette egy György nevű, ki Antunovácból származott, és egy Illés nevű, Szerem vármegyéből. A török a katolikusok ellenében szabadon engedi az új tanok terjesztőinek munkásságát, nem avatkozik be a hívők hitéletébe és vallásos gyakorlatába. Sztárai a 16. század elején született a mai Drávasztárán. Páduában tanult, ferences rendi szerzetes lett; Mohács után protestáns vallásra tért át, megnősült, és 1543 táján a dél-baranyai Laskón (a mai Horvátország területén) tevékenykedett. A katolikus papokkal többször folytatott hitvitát, amelyekből ő került ki győztesként, s amelyekről két színjátékot írt. 1 A reformáció terjedésével a boszniai ferencesek is szabadon működhettek a megszállt részeken, akik vissza kívánták téríteni az új vallásra tért hívőket. Vatikáni megbízottakként a 17. század húszas éveitől kezdődően megjelentek a jezsuiták Pécsett, Mohácson, Belgrádban, és az erdélyi részeken, ahol sikeres rekatolizációt hajtottak végre, és iskolákat is alapítottak. Visszatérve a 16. századi állapotokhoz elmondható, hogy a reformátusok és a katolikusok közti vitás kérdések megoldására több zsinatot, összejövetelt tartottak. A legelsőt Vaska Szent Mártonban - a mai Felsőszenmártonban - a 1 Tarczay 1929. 250-251. 67
