Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006
Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson
Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson Barcs térszerkezeti változásai és az őslakosság kisebbségbe kerülése A 18. század végi Barcs térszerkezete az 1784-ben felvett első katonai felmérésnek köszönhetően már hozzávetőleges pontossággal megrajzolható. 24 1794-től pedig még pontosabb forrásokkal rendelkezünk a Széchényi-uradalom mérnöke által készített „Topographica Conscriptio" jóvoltából. 25 Barcs élete már a 18. század elejétől két központ köré koncentrálódott, melyeket egy, a Dráva folyóval párhuzamosan futó, egysoros utca (a mai Bajcsy-Zsilinszky u.) kötött össze. A sóház és a közelében elhelyezkedett régi kikötő és révátkelő 26 környéke a település gazdasági, a templom környéke pedig közéleti központja volt. A két centrumot összekötő főút és mellékutcái mentén nagyjából azonos nagyságú jobbágytelkek és házak húzódtak. 27 A templom előtt déli irányba futó, már régebb óta létező mellékutcát (a mai Nagyhíd utcát) Horvát utcának hívták. A névadás árulkodó: lakói jobbára horvátok voltak. Az 1770-es évektől népesült be a főutca nyugati végén északi irányba kiinduló mellékutca (a mai Béke utca), amelyet kezdetben Csokonyai, később Német utcának neveztek. Első lakói a közeli Szulokból áttelepült német jobbágyok voltak. A barcsi német közösség a 18. század utolsó szakaszában olyannyira gyarapodott - a Szulokból beköltözőitek kapcsolatai és a Széchényi család szervezett telepítése révén közvetlenül a német birodalomból is - hogy a szervezett és a spontán betelepülés a németajkú lakosság arányának látványos növekedését hozta. 28 Barcs kedvező földrajzi helyzete és a mezővárosi címmel 1797-ben elnyert várártartási jog - a helyi piac és a fellendülő kereskedelem révén - számos betelepülőt vonzott. A folyamatosan beköltöző német jobbágyság mellett 1797 után újabb horvát és magyar családok is érkeztek, és megjelentek az első zsidó lakosok is. 29 A barcsi családok száma 1767 és 1803 között 57%-kal emelkedett. I. Katonai felmérés. (Josephinische Aufhname) Hadtörténelmi Térképtár. Collo. VII. Sectio. 27. (1784) 25 „Topographica Conscriptio oppidi Barcs 1794-1813" -Az összeírás az időszak barcsi építkezéseiről és a mezőváros általános állapotáról is értékes információkat tartalmaz. - MOL P. 623. Széchényi es. lt. 243. es. IV. 30. D. 26 A Dráva egyik kanyarulata egészen a főutcán található sóházig felért. Természetes, hogy ezen a szakaszon volt a kikötő is. A barcsi sóház jelentőségét kitűnően szemlélteti az a körülmény, hogy ez látta el Dél-Dunántúl egész területét. 27 Részletesen erről: Rózsás 2005. 32-33. 28 Részletesen erről: Mészáros 2005. 20-21. 29 Kezdetben az árendás zsidók csak a bérlet lejártáig laktak Barcson. - SML IV. 1. h. Conscr. Judeorum 1784. és MOL P. 623. 243. es. IV. 30. D. - Bővebben: Rózsás 2005. 57
