Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006
Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen
Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen 15/1950. IV. Föo. Biz. Bm. sz. Véghatározatát. A minisztérium sokszorosítva juttatta el minden AVH- és rendőrőrsre, hogy a nyomozóknak a helyszínen csak az internáltak nevét, foglalkozását, lakcímét, az internálás helyét valamint a véghatározat indoklását kellett kitölteniük. Jellemző, hogy a foglalkozás megjelölésére a "kulák" jelzőt használták, az internálás helyéül pedig Hortobágyot jelölték meg. A kitelepítettekben, de mai utódaikban is felmerülhetett és fel is merült egy kérdés: a dél-dunántúli deportáltak részére miért éppen Hortobágy lett kijelölve? Az a jobb sorsra érdemes Hortobágy, amely a „délibábos" pusztaságával és élővilágával - a világörökség részeként - egyik legnagyobb természetvédelmi területünk... A szektás magyar politikai vezetés a szovjetek gigantomán micsurini természet- és társadalom-átalakító programját átvéve az egykori világhírű szikes pusztaságon zöldellő búzamezőkről, bőtermésű gyapot-, rizs- és gumipitypang ültetvényekről álmodozott. Utópisztikus elképzeléseiket az ország legnagyobb gazdaságában, a Hortobágyi Állami Gazdaságban látták megvalósíthatónak. Annak ellenére döntöttek a Hortobágy mellett, hogy hiányzott a gazdaságban a kivitelezéshez - létszámban és szaktudásban - szükséges munkaerő. Rákosiék a Hortobágyra internálással egyszerre, a határövezeti községek és az Állami Gazdaság kétirányú - gazdasági és politikai - problémáját kívánták megoldani. A deportálásokkal egyrészt biztosítottnak, megoldottnak látták a hiányzó munkaerőt, másrészt a kulákok elkülönítésével megszabadítani vélték a vidéket az „ellenségtől" és sikerült izolálni a kulákságot. 9 Л deportálás végrehajtása E minősíthetetlen és embertelen elképzeléseket éjszaka, a legnagyobb titokban hajtották végre. Lovaskocsival, fejenként 50 kilós csomaggal vitték a családokat külön-külön a rendőrség által már korábban körülzárt legközelebbi vasútállomásra. Az éber szomszédok, ha felfigyeltek a szokatlan és különös éjszakai zajokra, mozgásokra, - vállalva a veszélyt - értesítették az elhurcoltak hozzátartozóit, rokonait, akik tisztes távolságból figyelhették és hallgathatták szeretteik reménykiáltásait. Drávaszentesen a kulák-kitelepítéssel kapcsolatban - a visszaemlékezések szerint - több család neve is felmerülhetett a községi, a járási valamint megyei párt- és állami vezetők találkozóin. A döntéshozók azonban családi kapcsolataik révén a falu lakói között kénytelenek voltak szelektálni. A kuláklista első 9 A Hortobágyi Állami Gazdaság 57.623 holdon gazdálkodott, ebből 4.000 hold volt legelő és rét. A gazdaságnak ebből adódóan inkább az állattenyésztéshez voltak meg az adottságai. Közli Füzes Miklós: Törvénysértéssel. Pannónia könyvek. Pécs, 1990. 121
