Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006
Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen
Dr. Kéri Nagy Béla: Kulákdeportálás és következményei Drávaszentesen jugoszláv területre került rokonokkal rendelkező emberek és nem utolsósorban a települések vezetői által megbízhatatlannak vélt személyek. A fentiekből is kitűnik, hogy a "kulák" minősítést, illetve megbélyegzést túlzott szubjektivizmusa miatt bárkire, bármikor alkalmazhatták. Az államosítások folytatásával, a tanácsrendszer kiépülésével, a belpolitikai helyzet további radikalizálódásával a politikai hisztéria elérte csúcspontját. A hírközlő szervek naponta ontották az osztályidegen elemek, nem utolsósorban a kulákok elleni gyűlöletkeltésre szító cikkeket. A határsávban a kulákok mellett a megbízhatatlannak vélt korábbi közigazgatás tagjai, volt csendőrök, kántortanítók, stb. váltak a helyi belügyi szervek önkényének áldozataivá. A kulákság likvidálására vonatkozó hivatalos tájékoztatás teljes hiánya ellenére a belpolitikai események menetéből sokan félreérthetetlen következtetéseket vontak le. Ugyanis Rákosi Mátyás 1948. novemberében elhangzott beszédében már utalt bizonyos szovjet módszerekre, például az úgynevezett kulák-falvak létesítésének szükségességére. E kijelentés előre jelezte a kulákok deportálásának közeledését. A deportálás jogi és szervezeti előkészítése A kulákok likvidálásának jogszerűségéhez felhasználták a honvédelemről szóló 1939. évi П. törvénycikket, ami lehetővé tette azon személyeknek a kitelepítését, akiknek a településeken való tartózkodása a közrend és a közbiztonság szempontjából veszélyt jelenthet. így a rendőrség védelme alá helyezett személyeket képzettségüknek megfelelő munkára lehet kényszeríteni, ellátásukról azonban az államnak kell gondoskodnia. 7 Rákosiék életbeléptették „az állampolgárok életkörülményeit meghatározó" 228010/1948. IV. 1. Főo. Bm. sz. rendeletet, mely az internálás gyakorlati végrehajtását szabályozta. 8 A jogi meghatározottság után a deportálás hangulati és szervezeti előkészítése került előtérbe. A politikai demagógia a kulákokróX, mint falusi ellenségről szólt, akik különböző hazugságokkal támadják, és tevékenységükkel veszélyeztetik a szocialista Magyarországot. A kitelepítésekről szóló ellenőrizhetetlen hírek és álhírek egyre általánosabbá és gyakoribbá váltak. Többen holmijaikat előre becsomagolva várták a rendőröket és az ávósokat. A letartóztatások és elhurcolások gyorsítására a belügyminisztérium kiadta a 6 Lásd: Dr. Kéri Nagy Béla: Élet a határsávon belül. In: Dunántúl településtörténete VIII. k. Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottság kiadványa. Szekszárd, 1991. 7 A Honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk 150. szakasz 8 A Belügyminisztérium IV. Főosztálya által kibocsátott rendeletet belső utasításként kezelték. 120
