Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005
Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében
Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján Mórt fogadta, s ragadtatta a következő kifakadásra. „Ilyen utak még Boszniában sem lehetnek" 24 Szulok e téren is szerencsés helyzetbe került, mert Barcs növekvő kereskedelmi és gazdasági szerepe már igen korán felvetette az igényét egy megfelelő kapcsolat kiépítésére a megyeszékhellyel. Ezért az 1850-60-as évek fordulóján az állami Iharosberény-Böhönye-Kaposvár országúiból Kaposfőnél leágaztatva megépítették a Kaposvár-Barcs utat, amely Kadarkúton és Ladon át Homokszentgyörgynél lépett a járás területére, Szulok érintésével eljutva a Dráva-partig. 25 A megyei utak állapota azonban némi kivetnivalót hagyott maga után, mert az 1897-es felmérések szerint Somogyban az állami és törvényhatósági utakból még mindig 55,4 %-os volt a kiépítetlen utak aránya. Könnyen kiszámítható, hogy az átlagosan évente lekövezett 3 km-es szakaszokkal e csigatempó mellett több mint 100 évre lett volna szükség a már meglevő, de földes utak rendbetételéhez. 26 így semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy még 1911-ben is rengeteg dolga akadt a járási útfelügyelői posztot betöltő Retsky Péternek. 27 A terménybetakarítást követően beálló csapadékos időjárás miatt felázó utakon így igen megnehezült mind a nagy, mind pedig a kisgazdák dolga, jelentékeny károkat okozva megtermelt javaik értékesítése során. Mindemiatt igen nagy fontossággal bírt a járás második helyiérdekű vasútvonala, amelyet 1905 november 18-án nyitottak meg 28 . Ehelyütt nincs mód a vasúti közlekedés fejlődésének még csak vázlatos felvillantására sem, de annyit mindenképp meg kell említeni, hogy e Barcsot és Kaposvárt összekötő vasúti szárny létrejötte áldásosán segítette az útvonalán fekvő falvak - s köztük Szulok - életét is. Visszatérve az erdőkre, megállapítható, hogy azoknak nem csak ipari szempontból, hanem az állattenyésztést tekintve is fontos szerep juthatott. Noha az összeírásokban legelőként szerepelnek - legalábbis ami a kezdeti időszakot jellemezte - ezeken igen gyakran erdő vagy liget értendő az ún. erdei legelők gyakori kiosztása miatt. A művelési ágak megoszlása alapján járásunkban a megye egyéb területeire jellemző 9,52%-os aránnyal szemben 12,57% volt a legelők részesedése a gazdaságok összterületéből 1895-ben. A legmagasabb értéket Darányban lelhetjük: 1622 kh - 31,55%, míg a legalacsonyabb mutatóval Szulokban találkozunk. 99 kh - 2,37%. Mivel Szulokban kizárólag csak 100 kh alatti paraszti gazdaságokkal volt dolga a statisztika készítőinek, érdemes ezt az Erdősi 1980. 312. Vor. 287. Vo. : 307-311. Somogy vármegye almanachja. Kaposvár, 1911. 42. Erdősi 1983. 226 . 51
