Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján Figyelemre méltó eredményeknek lehetünk tanúi a külterjes tartásról a modern, belterjes, istállózó állattenyésztésre történő átállás során, de a növénytermesztés terén is találkozhatunk hasonló, előremutató jelenségekkel. A városi népesség növekedése kedvező hatással volt a gyümölcs -és zöldségtermesztésre. Ez utóbbi szántóföldi termelésbe történő bevonása, az otthoni házikertekben történő termesztésen való minőségi túllépés szintén a tárgyalt kor eredménye. Az 1850-1914 közötti Magyarország agrárvilágát jellemző főbb tendenciák vázlatos leírása után vizsgáljuk meg részletesebben a századfordulós Szulok mezőgazdasági életét és az ebből kibontakozó szociális viszonyokat. E tanulmány terjedelmi korlátai természetesen nem teszik lehetővé átfogó falumonográfia készítését e - főként sváb telepesek által lakott - községről, de bízom benne, hogy a századforduló környékén készült nagy mezőgazdasági üzemstatisztikák (1895, 1911) és népszámlálási összeírások érdekes adalékokkal szolgálnak majd a helytörténet iránt érdeklődők számára. A gazdaságok művelési szerkezete Az 1895-ös nagy agrárösszeírás 256 gazdaságot említ Szülőkből, s ezek mintegy 4176 holdnyi területen folytattak mezőgazdasági tevékenységet. így itt, az egy-egy gazdaságra jutó átlagos üzemméret 16,31 kataszteri hold volt, ami alaposan elmaradt a Barcsi járás 4290 gazdaságára jutó -108.357 hold területből kiszámítható- 25,26 kh mögött. Ennek alapján -első pillantásra- egy meglehetősen hátrányos kiindulási kép lenne felvázolható a település mezőgazdasági lehetőségeiről. Csakhogy a felszín alatt érdekes tények rejteznek és ezeket figyelembe véve azt a megállapítást kell tennünk, hogy a szuloki gazdák éppenhogy jelentős lépéselőnyben voltak a járás többi kisbirtokos gazdálkodójához képest! A paradox helyzet megoldása egyszerű. Szulok olyan kivételes adottságokkal rendelkezett, amelynek kevés másik somogyi falu örvendhetett. A falu közigazgatási határai között ugyanis egyetlen 100 kataszteri holdnál nagyobb birtok sem terpeszkedett amely elszívta volna az éltető teret a kisgazdák elől. Felmérhetetlenül kedvező helyzet ez, hiszen a járás földjeiből a mindössze 31(!) 100 kh feletti úri közép és nagybirtok 65136 holdat foglalt el (60,11%). A maradék 43239 kh-nyi (39,89%) földön viszont 4259 paraszti gazdaság volt kénytelen osztozni. Szóval ha egy kicsit a rideg statisztikai adatok mögé pillantunk, akkor rögvest világossá válik, hogy a szuloki gazdaságok átlagosan több mint 16 holdnyi területével szemben a járás átlagos kisbirtokosa kénytelen volt beérni alig több mint 10 holddal! 42