Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Banicz László: 20. századi kálvária – a német kisebbség kitelepítésének politikai háttere

Banicz László: 20. századi kálvária - A német kisebbség kitelepítésének politikai háttere kiszállítása a Szovjetunióba. Sztálin természetesnek vette, hogy országának újjáépítésében - a jóvátétel részeként - német és magyar kényszermunkások is dolgozni fognak. A szállításokat a felsőbb magyar hatóságok tudta nélkül hajtották végre, a körülbelül 50-60 ezer civilt - a kollektív bűnösség elvét hangoztatva - háborús bűnösként kezelték.

34 Magyarország az 1945. január 20án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettséget a háborús bűnösök bíróság elé állítására, illetve a német állampolgárok internálására. 1945 folyamán több, a magyarországi németségre nézve hátrányos megkülönböztetést tartalmazó rendelet jelent meg. Ezek közül az egyik legfontosabb az 1945. március 15-én kibocsátott és március 18-án hatályba lépett 600/1945. M. E. számú földreform-rendelet. A rendelet 1. §-a értelmében: „A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezőgazdasága erős, egészséges és termelőképes kisbirtokokon fog nyugodni, melyek a birtokosok telekkönyvüeg bejegyzett magántulajdonát képezik." A 2. § kimondja, hogy a földhözjuttatás céljára földalapot kell létrehozni, „amely e rendelet alapján elkobzott, kártalanítás mellett igénybevett (kisajátított), továbbá az államkincstár tulajdonát képező földbirtokokból áll." A rendelet II fejezetének értelmében: „4. § Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait. 5. § Hazaáruló, háborús- és népellenes bűnös az a magyar állampolgár, aki a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta, aki önkéntes jelentkezéssel német fasiszta katonai, vagy rendfenntartó alakulatba belépett, aki valamilyen német katonai, vagy rendfenntartó alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott, vagy mint besúgó működött, aki ismét felvette német hangzású családi nevét. 6. § Nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezető az, aki bármilyen elnevezés alatt, a nyilas vagy más hasonló mozgalom (Magyar Megújulás Pártja, az országgyűlés tagjaiból alakult Nemzeti Szövetség stb.) politikai programját valló tagja volt a kormánynak, az országgyűlés képviselő- vagy felsőházának, az országos, kerületi, vagy a budapesti vezetőségben tag volt, vagy aki 1941. évi június 26. napja után a nyilaskeresztes, vagy más fasiszta mozgalom politikai, társadalmi és gazdasági elveit szolgáló párt, egyesület vagy más szervezet helyi alakulataiban mint vezető, Somogy vármegyéből mintegy 500 személyt szállítottak el. - Füzes 1993. 314. 96