Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Banicz László: 20. századi kálvária – a német kisebbség kitelepítésének politikai háttere

Banicz László: 20. századi kálvária - A német kisebbség kitelepítésének politikai háttere Észak-Erdély és a Székelyföld visszacsatolását engedélyezték Magyarország számára.

26 A német támogatásért cserébe a Teleki kormány számos politikai gesztust tett. Egyrészt megkezdték a 3. zsidótörvény előkészítését, növelték a Németországnak szánt mezőgazdasági termékek exportját, engedélyezték az ú.n. német „tancsapatok" átvonulását Romániába, illetve szabadlábra helyezték Szálasi Ferencet. Másrészt - és történetünk szempontjából ez az igazán fontos - aláírták a magyar-német kisebbségi megállapodást.

27 A megállapodás - bár némi szövegmódosítást sikerült keresztülvinni - különleges jogokat biztosított a német kisebbség részére. A német nemzetiség - a Volksbund megfogalmazása szerint népcsoport - tulajdonképpen kikerült a szuverén magyar vezetés kezéből. A népi németekre a birodalom kimondatlanul ugyan, de úgy tekintett, mint a birodalmi németekre. Ezt egyértelművé teszi a gr. Csáky István magyar és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek aláírásával ellátott megállapodás szövege: Л magyar-német kisebbségi megállapodást tartalmazó jegyzőkönyv Attól az óhajtól vezérelve, hogy a német népcsoport helyzetét Magyarországon a kölcsönös barátságos kapcsolatoknak megfelelően rendezzék, a magyar királyi kormány és a birodalmi kormány a következő megállapodást kötötték. I. A magyar királyi kormány biztosítja a német népcsoporthoz tartozó személyeknek azt a lehetőséget, hogy német népiségüket korlátozás nélkül megőrizhessék. Gondoskodni fog arról, hogy a német népcsoporthoz tartozó személyeknek a népcsoporthoz való tartozás tényéből és amiatt, hogy a nemzetiszocialista világnézetet vallják, semmiféle módon és semmiféle téren hátrányuk ne származzék. A népcsoporthoz az tartozik, aki magát a németséghez tartozónak vallja, s akit a Magyarországi Németek Szövetségének („Volksbund der Deutschen in Ungarn") vezetősége népi németnek („volksdeutsch") elismer. Ezeknek az alapelveknek megfelelően kiváltképpen a következők állapíttatnak meg 1. A német népcsoporthoz tartozó személyeknek az ide vonatkozó általános szabályok figyelembevételével joguk van arra, hogy szervezkedjenek, és hogy különleges célokra, mint aminők például az ifjúság gondozása, a sport, a művészeti tevékenység stb., egyesüléseket alakítsanak. 26 A 43.104 km

2-nyi terület 2,4 millió lakosának valamivel több, mint a fele, 51,4%-a magyar, 10%-a német, míg 38,6%-a román nemzetiségű volt. 27 A Külpolitikai vonalon is engedményeket tett a magyar kormányzat, 1940. november 20-án csatlakozott a szeptember 27-én aláírt német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez. Ezzel gyakorlatilag feladta az elnemkötelezettség elvét. 92