Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Banicz László: 20. századi kálvária – a német kisebbség kitelepítésének politikai háttere

20. századi kálvária Banicz László: - A német kisebbség kitelepítésének politikai háttere vesszük, hogy 1920-ban a hazai németek 46,8%-a Budapesten, illetve annak közvetlen közelében élt. A székesfőváros politikai, gazdasági és kulturális hegemóniájának köszönhetően itt volt a legerősebb az asszimilációs hatás. Csak ebben a régióban tíz év alatt 21%-kal csökken a német anyanyelvűek összlétszáma. 1930-ban az országon belül a többi nemzetiséghez viszonyított számarányukat tekintve Baranya, Bács-Bodrog és Tolna vármegye falvaiban élt a legtöbb német nemzetiségű állampolgár. 18 1920 után a német volt az egyetlen számottevő kisebbség az új határok közé szorított Magyarországon. A hazai nemzetiségpolitika ambivalensen viszonyult hozzájuk. Egyrészt az idegen fennhatóság alá kényszerített magyarság kollektív jogai mellett csak akkor léphetett fel hatékonyan, ha azokat a saját kisebbségeinek is biztosítja. Másrészt a magyar fajvédők belpolitikai súlyával is számolnia kellett. A két elvárásnak természetesen nem lehetett egyszerre megfelelni. A német kormány sürgetésére 1923-ban ugyan engedélyezték a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarländisch-Deutscher Volksbildungsverein) megalakítását, de a helyi hatóságok nem sok szimpátiát tanúsítottak a Volksbildungsverein törekvéseivel szemben. A magyar hatóságok nemzetiségi intoleranciája és az 1930-as népszámlálási adatok a német nemzetiségi vezetőkben azt a nem alaptalan félelmet keltették, hogy a német kisebbség hamarosan el fog magyarosodni. A hazai közélet viszont a regermanizációs törekvések, illetve a Volksbildungsverein egyes vezetői és a német kormányzat közötti titkos kapcsolatok miatt a pángermán veszélytől visszhangzott. Ez különösen a Dél-Dunántúlon, ezen belül Baranyában volt érzékelhető, ahol kiugróan magas volt a sváb birtokosok és munkások aránya. 19 A pángermán gondolatokat a Volksbildungsverein-ből kizárt nemzetiségi vezetők által szervezett Népi-német Bajtársak (Volksdeutsche Kameradschaft) szervezete képviselte. Ez az irányzat a magyarországi németeket már nem kisebbségnek, hanem a népcsoportelmélet alapján az egységes német faj szerves részének tekintette, melyet különleges népcsoport-autonómia illett meg. 20 A Basch Ferenc irányította Volksdeutsche Kameradschaft egy „népi program" elfogadását követelte, mely kimondatlanul ugyan, de egy magas fokú autonómiát biztosított volna a magyarországi német népcsoport részére. Ez az adott politikai légkörben nem valósulhatott meg, de az első bécsi döntés 21 után 18 Tilkovszky 1978. 357. 19 Bővebben lásd: Rozs 1999. 241-258, illetve Tilkovszky 1978. 20 Tilkovszky 1978. 14. 21 1938. november 2-án 11 927 km 2 terület, többek között Komárom, Érsekújvár, Rozsnyó, Kassa, Ungvár és Munkács került vissza a Magyar Királyság fennhatósága alá. Az 1.050.000 új állampolgár 86,5%-a magyar nemzetiségű volt. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom