Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján A számosállat állomány növekedése 1895-1911 Somogy megye a Barcsi járás nélkül Barcsi járás Vessünk egy pillantást Szulok számosállat állományának fejlődésére is! Itt a növekedés mutatója 24,11%-os volt, ami jóval a megyei átlag feletti szintetprodukált, de még a Barcsi járás kiemelkedő gyarapodását is lekörözte. Az esetek többségében szintén nem negatív változást tapasztalhatunk. Rinyaújlakon - vezetve a járási rangsort - például 856,8-ról 1323,l-re, azaz 54,42 %-kal gyarapodott a szarvasmarhákból, lovakból, sertésekből és juhokból számított számosállat állomány. A második legnagyobb növekedést a teljes egészében uradalmas Somogytarnóca adta. Itt 1934 darabról 2964,1 darabra nőve 53,26 %-os emelkedést számíthatunk ki. Paraszti gazdaságok fejlődése nem állhatott az itteni eredmények mögött, mivel az 1910-es népszámlálás adatai szerint a falu 1391 lakosából 27-en birtokosok, bérlők, tisztviselők és ezek családtagjai voltak, a többiek pedig cselédek és mezőgazdasági munkások. Az előrehaladás tehát teljes egészében a nagybirtokon következett be. Megfelelően szervezett gazdálkodás, hozzáértő tisztviselők, kiképzett szakemberek, kellő mennyiségű, befektetésre mozgó­sítható tőke mellett volt tehát szép példa a nagybirtok kiemelkedő fejlődésére. Ezért azokat nem lehet egyöntetően a fejlődésre képtelen, egyoldalúan külterjes gazdálkodást megvalósító kategóriába zárni. A somogytarnócai példa kapcsán arról a szerencsés konstellációról is szólni kell, amely a falu helyzetét meghatározta. A gyarapodásban nagy szerepe volt a közeli (5 km-re lévő) Barcsnak, mint egyre növekvő közeli piacnak, és az 1890 óta meglevő vasútnak, amely lehetővé tette lábasjószág, gabona, tej és minden más termék olcsó fuvarozását, gyökeresen más állapotokat teremtve, mint az annyi negatív példaként felhozott drávamelléki, horvát, „egyházi" falvak esetében. Mindez persze Somogytarnóca nagybirtokainak esetében sem ért volna semmit, ha nem állt volna ott mögötte a sok száz cseléd hajnali kettőtől este tízig tartó, ünnepnapok nélküli, embertelenül kemény munkája. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom