Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján szállít majd sertéseket. Gróf Széchenyi Ferenc és Biedermann Ottó félmilliós hozzájárulást vállaltak egy hűtőház felépítésére és a keletkező trágya racionális hasznosításának megoldására.

51 S a falusi kisbirtokosok sertéstenyésztése is egyre átgondoltabbá, korszerűbbé vált. A járásban mindenütt disznóólak épültek és a hizlalásban visszaszoruló erdei makkoltatást apránként a kukoricán, korpán és burgonyán való tartás váltotta föl, jótékonyan visszahatva a szántóföldi kapásnövények termesztésére. A JUHTARTÁS A TELEPÜLÉSEK ÁLLATTENYÉSZTÉSÉBEN MEGFIGYELHETŐ TENDENCIA Somogyban a negyedik legfontosabb nagyhaszonállat a juh volt. 1870 körül a tengerentúli gabonával együtt megjelent az amerikai és az ausztrál gyapjú is az európai piacon. A magyar juhtenyésztők nem állhatták a versenyt az olcsó konkurenciával, hiszen idehaza igen megdrágult a külterjes állattartás. A fajtaváltás a juhok esetében is rohamos tempóban zajlott. Az ősi racka és cigája juhok gyapja nem felelt meg a textilgyárak igényeinek, ezért a merinói fajták már az 1895-ös felmérés idejére szinte teljesen kiszorították őket. A Barcsi járás adatait nem számítva a 327999 darabos somogyi juhállomány 1895 és 1911 között 32,1 %-os csökkenéssel 222235 darabra fogyatkozott. Némileg jobb volt a helyzet környékünkön, itt az apadás „csak" 18,48 %-os volt. 1895-ben a járás legelőin még 28272 birkát legeltettek, de másfél évtized múltán már csupán 23047 darabot tartottak a gazdák. Az első felmérés idején Szülőkön kívül még másik tíz községben egyáltalán nem foglalkoztak birkákkal, és Barcson valamint Komlósdon is mindössze harmat-hármat találtak, Aracson és Kastélyosdombón pedig csak tizennégyet, illetve hetet. Ezek, valamint a 781 és 290 állatból álló rinyaújnépi és tótújfalui tenyészetek 191 l-re teljesen felszámolódtak. A számszerűleg legnagyobb csökkenés Istvándiban következett be, ahol 2700-ról 382-re (85,85 %) fogyatkozott az állomány. Rinyaújlakon, Bolhón és Babócsan viszont komoly növekedés figyelhető meg, mivel az első és a második faluban 647 darabbal, 29,36 %-kal, illetve 512 darabbal, 26,22 %-kal emelkedett a juhállomány létszáma. Babócsan volt a legfantasztikusabb a fejlődés, hiszen 932-ről 3243-ra szaporodott a juhok száma, 247,96 %-os növekménnyel. 51 Mérey 1979. 50. 68