Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján A kis- és nagygazdaságokban természetesen eltérő módon érvényesültek ezek a folyamatok. A szakirodalom által hármas hasznosításnak, illetve az ettől lényegesen eltérő három féle hasznosításnak nevezett szarvasmarha tartás között alapvető különbségek húzódtak.

33 Alapesetben a nagybirtokok mind a húsáért nevelt szürke magyar rideg-gulyával, mind a szürkemarhákból álló igázott állománnyal, mind pedig a színes tehenekből álló tejgazdasággal svájcerájjal - rendelkezik. Ez volt az úgynevezett három féle hasznosítás. A természetes takarmányozás lehetőségének, a ridegtartásnak a megnehezedésével, a paraszti hármas tartás - azaz egyszerre tej, hús, iga hasznosítás - értelmetlenné vált. A változások megkövetelték a specializálódást. A jobbágyfelszabadítást megelőzően robotolni tökéletesen megfelelt az ökörfogat, az önálló fejlődés viszont inkább lovakat követelt a kisbirtok igázására. A megdráguló takarmányon rosszul tejelő szürkemarhát tartani luxus lett volna, ezért azok törvényszerűen kiszorultak a parasztgazdaságokból, ott is átadva a helyet a tarka fajtáknak. Ezt támasztja alá az az adat, amely szerint a századforduló idején a parasztbirtokon a szarvasmarha állomány csupán 5,9 %-át, míg a közép- és nagybirtokon 32,6 %-át igázták.

34 A szarvasmarha állomány mennyiségi és minőségi változása Szarvasmarha állomány 1895 Szarvasmarha állomány 1911 Ossz. növekedés 1895-1911 között ossz. magyar magy. % ossz. magyar magy. % db % D. szentmárton 588 572 97,28 896 544 60,71 308 52,38 Lakócsa 519 508 97,88 766 512 66,84 247 47,59 Potony 421 407 96,67 536 394 73,51 115 27,32 Szentborbás 321 307 95,64 309 237 76,7 -12 -3,74 Tótújfalu 376 368 97,87 225 210 93,3 -151 -40,16 Összesen: 2225 2162 97,17 2732 1897 69,44 507 22,79 Máthé Lajos somogyvisontai lelkész kezdeményezésére jött létre az első falusi tejszövetkezet járásunkban. A Csokonya Vidéki Népnevelési Egylet 1899. november 15-i közgyűlésén olyan kecsegtető előadást tartott az összesereglett gazdáknak a szövetkezés előnyeiről, hogy beszéde után bizottság alakult, amelynek eredményeként Csokonya, Visonta és Rinyaújlak gazdái közül kisvártatva már 30 tagja lett a szövetkezetnek. A minőségi tejtermelést a helyes takarmányozás, a szakszerű fejés és a korszerű tejkezelési metódusok i/o.: 203. i/o.: 201. o. 59