Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján A SZARVASMARHATARTÁS ÉS A FAJTAVÁLTÁS A statisztikai adatokból nyert következtetések viszont bizonyítani fogják, hogy a falvak népe a legtöbb helyen 1895 és 1911 között váltani tudott, és ami a szarvasmarhát illeti, elindulhatott egy másik úton. Itt tartom fontosnak megjegyezni, hogy a szürkemarhák esetén nem minőségi problémákról volt szó! A nem is oly régen még a kipusztulás határán lebegő ősi kincsünk: a szürke marha tenyésztése, hála Istennek, manapság ismét fellendülőben van. Közismert, hogy húsa jobb és ízletesebb bármely más szarvasmarháénál valamint, hogy emberi gondoskodást alig-alig igényel és a betegségekkel szembeni ellenállóképessége is nagyságrendekkel felette van a nyugati színes szarvasmarháénál. Mégis, „szabadságszerető" természete és a ridegtartáshoz tökéletesen alkalmazkodott tulajdonságai versenyképtelenné tették az istállózó állattenyésztés korában. Hiába volt húsa és teje minőségileg sokkal jobb, ha súlygyarapodása és tejtermelése elmaradt az új fajtáké mögött. A kapitalizálódó és éppen ezért a tömegtermelésben érdekelt gazdasági viszonyok megpecsételték a sorsát... Kemény Gábor miniszter jelentős költségvetési pénzeket biztosított a szarvasmarha-tenyésztés tervszerű megújítására és az üggyel kapcsolatban aktív törvénykezési munka kezdődött az 1880-as évek elejétől. Somogy ot az ország első tény észkerületekre való felosztása idején még a magyar szürkemarhát tenyésztő körzetek közé sorolták 1881-ben. Ezt aztán az 1894/12 te. alapján felülvizsgálva módosították és a megyét a nyugati eredetű állományok érdekeltségi körébe utalták, sokat lendítve a Gaál Gyula közgazdasági előadó által készített - a megye marhatenyésztéséről szóló - átfogó értékelés komor helyzetjelentésén, amely szerint: ,,... a szarvasmarha tenyésztés megyei gazdasági egyletünknek mostohagyermeke. " A jó tejelő színesmarhák uralkodóvá válását eredményező átalakulás igazából akkor lendült fel, amikor a Földművelésügyi Minisztérium rendeletet hozott egy Kaposvár székhelyű, önálló állattenyésztési felügyelőség megszervezéséről.

32 Somogyban a Barcsi járást leszámítva 1895-ben 143046 db szarvasmarhát írtak össze. Ez az állomány, alig másfél évtized alatt, az 191 l-es nagy felmérés idejére 169851 darabra gyarapodott, ami 18,74 %-os létszámnövekedésnek felelt meg. Ez az önmagában is kedvező szám azonban még szebben fest, ha megvizsgáljuk az állomány összetételének szerkezetét ebben a két esztendőben. 1895-ben 59,82 %-ban (85572 db) még magyar-erdélyi marhát találunk, ami 191 l-re viszont 14,35 %-ra (24381 db) apadt. Járásunk 26 falujában a létszám növekedésének dinamikája felülmúlta a megyei szintet, hiszen 15546 db-ról Tóth 1972. 184, 185, 188, 196. 56