Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján van az erdőben. " A megye kétharmadát még az 1800-as évek elején is erdő borította, és a 19. század negyvenes évek elejére a sok irtás ellenére még mindig több, mint 538000 hold -vagyis a mezőgazdaságilag hasznosítható földek 40%-a volt erdő.

19 A jobbágyfelszabadítást követő időszak azonban megtette a magáét abban, hogy az erdővagyon korlátlan felhasználása révén jócskán megcsappanjon a lankákat és a Dráva-síkságot borító vadon aránya. Az 1853. évi pátens erdőjárandóságokról, erdei haszonvételek kiadásáról szóló intézkedéseit az 1871. évi 53. törvénycikk rendezte végül. A falvaknak közös vagyonként kiadott, szét nem osztható erdőilletőségi területeket aztán az 1879/31. te, az ún. első erdőtörvény (amelynek meghozatala előtt ritka kivételtől eltekintve pl. kincstári erdőbirtokok- szakszerű erdőmüvelés, erdőgazdálkodás nemigen folyt az országban) értelmében állami felügyelet alá helyezték, előírva a gondos üzemterv szerinti kezelést. Mindez persze korántsem hozott egy csapásra eredményt. A volt úrbéresek 214 erdőilletőségéből a megye területén ugyanis még 1893-ban is csak 51-et, a 238000 kh erdőből pedig csak 18180 kh-t kezeltek rendszeres üzemterv szerint. És mivel az állomány perdöntő hányada a nagybirtokokon helyezkedett el -amelyek kezelésébe az államnak vajmi beleszólása lehetett- az apadás folyamatos volt.

20 A Barcsi járásból évente 100 kh erdő tűnt el! Az 1885-ben a miniszteri rendelettel jóváhagyott Somogy megyei törzskönyv adatai szerint az erdőterület járásunkban 24498,2 kh volt.

21 Ugyanez a szám az 1895-ös felvétel alapján már csak 23408 kh. Tíz év alatt tehát 1090 hold erdővel lett kevesebb. A legerdősültebb határú falunak Homokszentgyörgy számított, mert ott ez a mutató 45,58%-ot jelzett. Szulok 326 kh erdejével és a mindössze 7,81 %-os erdősültségi rátájával a harmadik legalacsonyabb értéket képviselte a járás települései közül. A Somogyban telkenként kiadott erdők kicsiny átlaga (3,21 hold)

22 érthetővé teszi, hogy miként került nagyobb részük a jobbágyfelszabadítás után a nagybirtokok kezére. Az 1895-ös felvételek alapján a tárgyalt 26 falu környékén az 1000 hold feletti nagybirtokok rendelkeztek az állomány 77,65%-ával. A 13 itteni 100 -1000 kh közötti középbirtok pedig az erdők 2,68, míg a 100 kh alatti kisbirtokok a sokat sejtető 19,72 %-át birtokolták csak. 19 Mérey 1963. 133-152. 20

Mérey 1974.85. 21 Takács Éva 1976. 247. 22 Uo.: 247. 49