Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján Környékünkön igen nagy volt az eltérés a megye többi területéhez képest a szőlőterületek és gyümölcsfák esetében is. Az 1895-ben 2148609 fából álló somogyi állománynak csupán 5,4%-át (116139 db) irták össze a járásból. Somogy megye többi részén átlagosan 1,93 gyümölcsfa jutott egy-egy kataszteri hold területre, de nálunk ez a mutató ettől alaposan elmaradva, mindössze 1,07 volt. A két végletet Komlósd és az uradalmas Somogytarnóca jelentette. Előbbinél az összeírt 7764 db fa azt eredményezte, hogy minden holdra 6,46 gyümölcsfa esett, utóbbi siralmas adatai viszont csak 0,16 fát jelentettek holdanként. A Szulokban megszámlált 3906 darab gyümölcsfa a község területére levetítve 0,94 db/kh átlagértéket mutat, ami ismételten kedvezőtlenebb még a járási szintnél is. 1890-től egy törvényhatósági szabályrendelet értelmében ugyan kötelezővé vált községi faiskolák létesítése, de mindez a lesújtó eredményt nemigen befolyásolta. Mindazonáltal a községi, iskola melletti kertekben, gyümölcsfa iskolákban a helybéli tanulókkal az elméleti tudnivalók mellett -főként a gyakorlati ismeretekre helyezve a hangsúlyt- a tanítók megismertették a konyhakerti növények ápolását, a szőlő- és gyümölcsfaművelést, újfajta ipari és kereskedelmi növények, valamint különféle veteménymagvak termesztését. Ezekben a mintakertekben a fiatalok megtanulhatták az okszerű kertészkedés, így például a dugványozás és a magvetés fortélyait, megismerhették a csemetenevelés és a legmegfelelőbb gyümölcsfák szaporításának minden csínját-bínját.

15 A szőlőterületek vonatkozásában még szembetűnőbb aránytalanságot figyelhetünk meg.. Az 1895-ös statisztikában szereplő Barcs járási 425 kh szőlőterületből csak 312 hold volt beültetve, ami az összes gazdasági területnek mindössze 0,29%-a volt. Ez megdöbbentő mértékben elmaradt a megyére jellemző 1,76%-os szinttől. Járásunk kilenc községében egyáltalán nem volt szőlőültetvény és csak minimális, 1 holdnyi szőlővel találkozunk Szulokban is. Természetes, hogy ilyen alacsony részesedés mellett, ilyen kis szőlőterületek a filoxéra pusztítása nélkül is képtelenek voltak kielégíteni a helybeli fogyasztói igényeket. Viszont a járás lakossága nem maradhatott alkohol nélkül... és egyes itt létesült szeszipari üzemek országosan is előkelő rangot vívtak ki maguknak. A szeszgyártás és finomítás igen jövedelmező üzletággá fejlődött, „...különösen amióta a filoxéra pusztításai a borról a spirituszra szorították a szegénységet. "

}ó A filoxéra kártevése ugyanis óriási méreteket öltött. 1895-ben 16272 hold területet, azaz az összes szőlőbirtok 46%-át pusztította el Somogyban.

17 Kanyar 1979. 186. Somogy 1893. december 17. 2. Hirsch 1903. 24. 47