Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján az örökös tartományok kereslete kényszerpályára állította, egyoldalúvá tette a termékszerkezetet. Ugyancsak óriási jelentőségű volt az a mezőgazdaságon is lecsapódó húzóhatás amely az ország belső ipari növekedéséből és urbanizációs fejlődéséből eredeztethető. Ennek hatékony kiaknázása elképzelhetetlen lett volna hazánk bámulatos iramú infrastrukturális fejlődése nélkül, amely főként a gyors ütemű vasútvonal-építkezésekben figyelhető meg. Az 1867-ben még mindössze 2300 km-es vasúthálózat az első világháborút megelőző esztendőre 21798 km-re nőtt. Magyarország a 100 km2-re jutó 69 illetve a 100.000 lakosra vetítendő 104 kilométernyi pályahosszal igen előkelő helyet szerzett magának az európai országok rangsorában. Kiemelt fontossággal bírt a modern hajózás megteremtése is. A folyami teherszállítás volumene és a hajózható vízi utak hossza a lecsapolási és folyamszabályozási munkálatoknak köszönhetően jelentősen megnövekedett a századfordulóra. Ezekben a mezőgazdaságon kívüli, de ahhoz igen szorosan kapcsolódó tőkés vállalkozásokban oroszlánrész jutott hazai nagybirtokosainknak. Több kiváló tanulmány is foglalkozik ezen beruházások Somogy megye és azon belül a Barcsi járás életére gyakorolt pozitív hatásairól.

1 Mindezt szemléletesen támasztja alá az az eddig még publikálatlan engedély okirat is amelyet Barcs nagyközség képviselőtestülete állított ki ifj. Széchenyi Imre gróf részére. Az 1895. november 12-i dátummal keltezett dokumentumban a település elöljárói felhatalmazzák a helyi nagybirtokost, hogy a Dráva bal partján védműveket építsen ki. Széchenyi terveit egyébként az illetékes minisztérium addigra már jóváhagyta és az állam 16.000 korona támogatással segítette a vállalkozás megvalósulását.

2 A mezőgazdaság két fő ágának, a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek a fejlődését vizsgálva megállapítható, hogy az extenzív - egyoldalú gabonatermesztésen alapuló - növekedés lehetőségei a 19. század 80-as, 90-es éveire bezáródtak és a két ágazat közül az állattenyésztés tudott jobban alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Az állattenyésztés eredményei mögött alapvetően a paraszti birtokosok erőfeszítései rejlettek, hiszen Magyarország állattenyésztése főként a kisbirtokokon nyugodott. Az 191 l-es mezőgazdasági üzemstatisztika eredményei szerint a 100 holdon aluli gazdaságokban tartották a lovak 87, a sertések 85, a szarvasmarhák több mint 80 és a baromfiak legalább 90 %-át. 1 Erdősi 1971, Majdan 1987. 2 Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban SML): Barcs nagyközség iratai. V/223-25 41