Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005
Vass Oszkár: Somogyi kanásztánc – somogyi verbunk
Vas s Oszkár: Somogyi kanásztánc - somogyi verbunk Tánc közben alkalmazzák az összekapaszkodást vagy a kereszt kézfogást, de táncolhatják kézfogás nélkül is. A definíció ellenére használhatnak eszközöket is a táncban (üves, zsebkendő), de ezek inkább a tánc ügyességi funkciójára utalnak. A nők fejre helyezett üveggel egyedül is járhatják a verbunkot alkalomszerűen. 18 A legáltalánosabban használt eszköz az üveg, mellyel csoportos formában is táncolnak, sőt a férfiak is felteszik néha a fejükre, ha túlfűtött a hangulat. „... a tánc tartalmi változása formai egyszerűsödést eredményezett, de a megmaradt mozgásállományon belül erőteljes, sokszínű változatokat hozott létre." 19 A verbunk felhasználja azokat a táncelemeket, melyek a kanásztáncra voltak jellemzőek, de tartózkodik a szélsőségektől. Hiányoznak például belőle a kanásztáncra jellemző, közvetlenül föld fölötti guggoló és felugró motívumok valamint a lábcsapások mennyisége is lecsökken. A tánc szegényedését mutatja az is, hogy a ti-ti-tá ritmusú cifra-változatokat átveszi a könnyebben eltáncolható tá-tá lüktetésű mozgás. A táncra mindenképpen kötetlen szerkezet a jellemző, de egyénenként megfigyelhetjük a motívumfuzés tudatosságát. A táncos kettő, legfeljebb három motívumból építkezik (ez is mutatja a mozgáskészlet folyamatos kopását), melynek része a táncot elkezdő bevezető apró mozgás és az azt követő nagyobb gesztusokkal táncolt fő motívum és annak variációi. Gyakori a táncban a magasra emelt lábmozdulat, és olykor megmarad a kopogó, dobogó figura, mely ékes bizonyítéka a kanásztánccal való kapcsolatnak. A táncban használt gesztusok nagymértékben színesítik az előadásmódot, így a kéz tartása, illetve azok a lábgesztusok, melyek csak érintik a talajt valamely pozícióban. A tánc funkcióját tekintve a verbunknak eredetileg tánckezdő szerepe volt, később a tánchagyomány felbomlásával mutatványos jelleget öltött és alkalomszerűen használták. A somogyi verbunk ezt a szerepet már kevésbé töltötte be, habár vannak adatok bálkezdő funkciójáról, illetve arról, hogy a szünetekben és a bálok végén szívesen táncolták a férfiak mulatsági táncként. 20 A páros kanásztánc vagy páros verbunk nővel járt formája igen kiemelkedő szépségében az ugrós táncok közül, ugyanis itt egy szerelmi játék játszódik le a két táncos között.A tánc közben történő udvarlás egyik tánctörténeti emlékével találkozhatunk a Vásárhelyi daloskönyvben 21 , mely a 17. század szerelmi költészetének leggazdagabb kéziratos forrása: Főleg lakodalmakban. - Martin 1978. 71. Martin 1978.71. Bővebben: Martin 1978. Pesovár 20. 176
