Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Vass Oszkár: Somogyi kanásztánc – somogyi verbunk

Vass Oszkár: Somogyi kanásztánc - somogyi verbunk eredt a verbung

8 - Az eredeti kanásztánc az, amit két bot fölött jártak, verbung az, amit párosba vagy négyesbe jártak

9

" - jegyzi le Martin és Pesovár az adatközlőktől. Adataink arra engednek következtetni, hogy a verbunk később alakult ki, mint a kanásztánc. „A verbunk kialakulása időben körülbelül a múlt század közepe táján játszódhatott le, amikor a pásztortársadalom felbomlásával a parasztság átveszi a kanásztáncot."

10 A magyar szakirodalom szerint a verbunk a 18-19. századi új stílusú táncok egyik típusa

11

, mely a nevét a német 'werben = toboroz' igéből az Osztrák-Magyar Monarchia állandó hadseregének hadszedő intézményéről kapta.

12 Legfőbb jellegzetességei a következők: 1. Mindig a táncrend bevezető szakaszában szerepelt, a hagyományos táncélet felbomlásával már csak mutatványos, alkalmi jelleggel szerepelt. 2. 4/4-es verbunkos vagy lassú csárdás zene kíséri. 3.Improvizatív, kötött, szóló és csoportos kötetlen vagy kör formája ismeretes.

13 Jelen esetünkben egy terminus több tánc típust jelöl a Dél-Dunántúlon. A verbunk név és tánctípus elterjedése, alkalmazása Dél-Dunántúlon és környékén

1 Ugrós-kanásztánc Verbunk Lassú csárdás Dél-Dunántúl, Somogy, Baranya, Nyugat-Tolna Sárköz, Kelet-Tolna Duna mente, Kalocsa-vidék Szlavónia „verbunk" „csárdás" „verbunk" „csárdás" „ugrós" „verbunk" „verbunk" „mars" „csárdás „verbunk" * ,, „verbunk" „ugros „verbunk" Andocs, Martin György gyűjtése, 1953. 9 Kálmáncsa, Martin György gyűjtése, 1953. 10 Pesovár 1954. 70. 11 A verbuválásról bővebben: Pesovár 1995. 230-240. 12 Martin 1970. 13 Lásd bővebben: Martin 1978. 99. és Martin - Pesovár 1995. 185-263. 14 Martin 1978. 100-101. 174