Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Dr. Kéri Nagy Béla: Drávaszentesi középiskolások koncepciós pere Pécsett 1947-ben

Dr. Kéri Nagy Béla: Drávaszentesi középiskolásokkoncepciós pere Pécsett 1947-ben a megtisztelő feladat az újonnan érkezettekre öröklődött. Az újonc rabokat tájékoztatták a házirendről. A reggel 6 órai ébresztőt a gyors tisztálkodás, öltözködés és a körletrend követte, természetesen a meghatározott időhatárok betartásával. Abban az időben a börtönökben nem volt rendszeresítve rabruha, ezért saját ruhájukat és cipőjüket használták. A szennyes ruhákat a rabok maguk mosták ki. A silány reggelihez 7 órakor kellett sorakozni. Utána udvari séta, a munkára történő csoportos kíséret, illetve a többieknek a levegőtlen cellákban kellett tartózkodnia. Déli 12 órakor volt az ebédosztás, ami az átlagosnál gyengébb minőségű híg levesből, felismerhetetlen eredetű főzelék­ből és húsból állt, amit legtöbbször egy csontdarabka helyettesített. Ebéd után újabb séta, egyesek részére munka következett. A 18 óra utáni vacsora legtöbbször hideg ételt tartalmazott, a rágós szalonnától a feliratozás nélküli konzervig. Este 10 órakor a takarodó és a villanyoltás következett. Az akkori börtönviszonyok között tilos volt rádiót hallgatni vagy újságot olvasni, de ezekhez a börtönökben nem is lehetett hozzájutni. Egyik zárkát ugyan kinevezték könyvtárnak, ahonnan meghatározott időpontban könyvet lehetett kölcsönözni, de regények, szépirodalom helyett Sztálin, Rákosi és hasonló szerzők írásait, életrajzát lehetett kikölcsönözni. Ezeknek a könyvek­nek nem igen akadt olvasója. A kéthetente riadóval elrendelt razziákkal a börtönszabályzatban tiltott eszközöket, mint a cigaretta, olló, kés, reszelők, újságok stb. szedték el a raboktól. Ilyenkor mindenkit kiürített zsebekkel a folyósóra küldtek, és onnan nézhették, hogy az őrök miként végzik a szertartásos felforgatást. Ha egy cellában voltak is tiltott eszközök, azokat a rabok igyekeztek biztonságosan elrejteni. Erről természetesen az őrök is tudtak, de pénzért, italért „nem talál­tak" semmit. Szabadidőben megengedték a sakkozást, de a kártyajátékot tiltották. A szabad órák alkalmat adtak az ismerkedésre is. A tapasztaltabb foglyok amint megtudták, hogy a két Embersics fiút politikai okokból zárták be, és egy koncepciós per áldozatai, óva intették és figyelmeztették őket az idegenekkel való barátkozástól és a bizalmasabb beszélgetésektől. Feltételezték, hogy a politikai elítéltek közé besúgókat is beépítettek. A kéthetente engedélyezett látogatás során rendszeresen megjelentek pécsi rokonaik, akik a silány börtönkosztot hazulról hozott finomságokkal pótolták. Sikerült süteményekben, ételekben pénzt, kisollót, levelet becsempészni, mert a fogdaőr egy üveg borért hajlandó volt félrenézni. Az idő múlásával az is kiderült, hogy a börtönparancsnok, Nyári őrnagy távoli rokonságban van az Embersics famíliával. Kihasználva a lehetőséget, többször vezényelték őket udvari és műhelymunkára, favágásra, sétára. Sűrűb­169

Next

/
Oldalképek
Tartalom