Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Dr. Kéri Nagy Béla: Drávaszentesi középiskolások koncepciós pere Pécsett 1947-ben

DR. KÉRI NAGY BELA DRÁVASZENTESI KÖZÉPISKOLÁSOK KONCEPCIÓS PERE PÉCSETT 1947-BEN A második világháború utáni Magyarországon a bolsevik egyeduralmat megtestesítő proletárdiktatúra nem egy gyors fordulattal, hanem kisebb­nagyobb politikai változások folyamatos egymásra épülésének eredményeként jött létre. 1 Felmerül a kérdés: a kommunisták e politikai, ideológiai, gazdasági stb. fordulatot milyen stratégiai, taktikai elvek alapján hajtották végre? Magyarország teljes betagozódását a bolsevik típusú rendszerbe 1944 végétől két fontos - külső és belső - tényező határozta meg. Amint a Vörös Hadsereg elérte hazánkat, Moszkvában már döntöttek a proletárdiktatúra magyarországi bevezetéséről. Másrészt a Magyar Kommunista Párt (a továbbiakban: MKP) vezetői - Rákosi Mátyással és Gerő Ernővel az élen - kritikátlanul, szolgalélekkel hajtották végre a Moszkvából érkezett utasításokat, amelyek Kelet- és Közép-Európa - benne Magyarország - szovjetizálására vonatkoztak. A fiatal, kiépülő népi demokráciák továbbfejlődésének útját Moszkva a napi propagandában a 3 nagyhatalommal (USA, Anglia, Szovjetunió) való látszat együttműködés fenntartásában jelölte meg, ám a gyakorlatban minden szovjet törekvés arra irányult, hogy csak Moszkvával kerüljenek szoros kapcsolatba. 2 A következőkben megkíséreljük az úgynevezett „Rákosi-érában" történt torzulások - koholt vádak, koncepciós perek, hibás gazdaságpolitika stb. - rövid politikatörténeti áttekintésével felvázolni, miként kerülhetett sor a tanulmány­ban szereplő két drávaszentesi unokatestvér diákfiú, Embersics László és Embersics Géza koholt vádakkal történő letartóztatására és elítélésére. Politikai arculatváltások - a népi demokráciából a szovjet blokkba Az Ideiglenes Magyar Nemzetgyűlés és Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya 1944 végén - a Vörös Hadsereg által megszállt - Debrecenben, a szovjet hatalom közvetlen ellenőrzése és beavatkozása mellett alakult meg és tevékenykedett. A moszkvai követelések szerint a magyar parlamentben és a 1 Az akkori párttörténeti írásokban és a köztudatban az a Rákosi-féle nézet honosodott meg, miszerint a fordulat 1947 tavasza és 1948 júliusa között ment végbe hazánkban. 2 Sztálin elképzelésén kívül nálunk csak Ivan Majszkij terve vált ismertté, aki szerint az új demokratikus hatalmakat a III. Internacionálé népfront politikájára kell alapozni. 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom