Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában mint hajómalmok alépítményét. Ha a drávatamási híd építésénél ilyen hajókat alkalmaztak, talán lehetséges, hogy felhasználták a drávai hajómalmokat alkotó elemeket is. A hajómalmok alépítményét általában négy, a lapátkerék kitámasztó részét pedig egy nagyméretű kivájt fatörzs alkotta. Egy-egy malom elbontásával akár öt, nagy teherbírású pontonhoz is juthattak az építők.

18 A szintvonalas térkép szerint a „Török domb" alatti folyómeder mint-egy 100 m széles élő víz lehetett, 4-5 m-es átlagos gerendahosszal számolva mindössze 19-20 darab hajóra volt szükség az áthidaláshoz. Ezt a mennyiséget már négy malom elbontásával biztosítani lehetett. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a malmok jövedelemforrást jelentettek, elbontásukra nyilván csak végszükségben kerülhetett sor. A régi típusú drávai hajómalmokat - tartópontonjaik népi elnevezése alapján - „tombácos malmoknak" is nevezték. Ezzel a kifejezéssel Evliánál is találkozhatunk, e szerint a Pancsovánál épített hajóhidat kivájt fatörzsek, „tombaz"-ok tartották. A drávai vízimalmokkal, vámoltatásukkal találkozhatunk a szigeti várgazdaság 16. századi iratai között. Az akár magyar, akár török tulajdonban lévő malmoktól jelentős összegeket hajtottak be, vagy háborítat-lanságukat a molnárok maguk váltották meg.

19 Ha a drávatamási híd építésének történelmi környezetét vizsgáljuk, feltétlenül szólnunk kell azon körülményekről, melyek indokolhatták a híd létesítését. A történeti kutatás számára régóta ismeretes, hogy a Dráva bal partja mentén, római kori nyomvonalon egy, a középkor-későközépkor során is használt, nagy forgalmú útvonal húzódott. Az Eszék-Siklós-Babócsa közötti szakasz tulajdonképpen a Pécs-radkersburgi tranzitút (marhahajtó út) része A folyóinkból előkerült "bödönhajók" lehetséges funkciójáról egy tiszabecsi lelet kapcsán ír: Páll 1993. 18 A drávai hajómalmokról, szerkezetükről bővebben: Kovács 1989, a történeti áttekintésnél többször hivatkozva: Takáts 1915. - 1558-ban Barcsnál 14 drávai hajómalomról tesz említést egy összeírás. (Szakály 1971. 70-71) 19 Erre vonatkozóan adatokat közöl: Tímár 1989. 227-229, 243. - A Drávához hasonló nagyságú Száván 1521-ben létesített hajóhíd a következőképpen épült (Blazovich - Sz. Galántai 1994. 308-309): "Azokat a csónakokat, amelyeket nagy számban hozatott oda a fennhatósága alatt álló közeli területekről, és olyanokat, amelyeket a falu hasznalatára készítettek elő, a folyó szélességében, amely nem haladhatta meg a háromszáz lépést, tizenkét lábnyi távolságban egymással összekötve helyezte el, és gerendákat vetve át egyik hajóról a másikra hüvelyknyi vastagságú vasszögekkel erősítette meg őket...". Érdemes megemlíteni, hogy a csónakok a 19. század közepéig egy darab fából kivájva készültek, s csak a század második felétől terjedtek el a deszkából, bordázatra épített ladikok. Idézetünkben tehát egy törzsből kivájt csónakokról esik szó. Egy ilyen nagyméretű "hajó" készítésének szemtanúja volt a Muraközben Evlia Cselebi. {Karácson 1985. 67). 146