Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Banicz László: 20. századi kálvária – a német kisebbség kitelepítésének politikai háttere

Banicz László: 20. századi kálvária - A német kisebbség kitelepítésének politikai háttere magyarok költöztek be. Azoknak a sváboknak, akik elkerülték a kitelepítést, gyakran el kellet hagyni házaikat, hogy a felvidéki telepeseknek helyet biztosítsanak. Az Országos Földhivatal 1948. február 12-én kiadott 22900/1948. FM. számú rendeletére vonatkozó jogszabály-magyarázat szerint a telepesek számára kevésbé alkalmas házakba „any any elves németeket" kell költöztetni és az ő, házaikat kell a felvidéki telepeseknek átadni. Ugyanakkor a svábok szakértelmére szükség volt a mezőgazdaságban, ezért gyakran a korábbi tulajdonosok művelték meg a felvidékiek részére átadott földeket. Felhívták a hatóságok figyelmét arra is, hogy az egyes községekben a németeknek nem szabad túlsúlyba kerülniük.

55 A gazdasági erejétől megfosztott magyarországi németség nem alkothatott nagyobb egységet az ország egyetlen régiójában sem. Epilógus A magyarországi németség kitelepítésével kapcsolatos polémiák tovább tartanak. Az újabb kutatások ellenére igazából még a kitelepítettek pontos számát sem lehet tudni. Az áttelepítésre kötelezett személyek közül ugyanis sokat ténylegesen nem telepítettek ki. Azon községekből, ahol a németek száma viszonylag kicsi volt, ott abszolút nem hajtották végre a kitelepítési határozatokat. A német nemzetiségűek egy része a tiszta magyar falvakba települt, és ott mint gazdasági cseléd vállalt munkát.

56 Ezek a családok szintén elvesztették teljes vagyonukat és nincstelenné váltak, de többségüket legalább nem telepítették ki. A jogkorlátozó intézkedések 1949-es megszüntetését követően sokan visszatértek eredeti községükbe, de ekkor más okokat talált a hatóság az ellenük szembeni fellépésre. A rendszer cinizmusát mutatja, hogy paradox módon a nincsteleneket kuláknak minősítették, és ennek alapján kerültek munkatáborokba. Az 1946 februárjában kezdődő és 1948 nyaráig tartó kitelepítések során a becslések alapján körülbelül 216 753 személyt szállítottak Németország különböző megszállási övezeteibe.

57 Többségük 1946-ban és 1947-ben az amerikai, míg kisebb részük 1948-ban a szovjet zónába került. Az utóbbiból néhány év után sokan visszatértek a nyomor miatt. Ezt az 1950. március 25-én megjelent 84/1950. MT. számú rendelet tette lehetővé, mely biztosította a német nemzetiségű lakosság teljes jogegyenlőségét. ^Bognár 1991. 22Ъ. 56 Bognár 1992. 253-262. 57 A magyarországi németek meghurcolása Délkelet-Dunántúlon a második világháború alatti, és a befejezését követő években (Ahogy azt a történész és az eseményeket átélő látja) In. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 24. Kaposvár, 1993. 316. 107