Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Banicz László: 20. századi kálvária – a német kisebbség kitelepítésének politikai háttere

20. századi kálvária Banicz László: - A német kisebbség kitelepítésének politikai háttere kitelepítése esetén közel 600 ezer magyar érkezet volna az országba. Ehhez hozzá kellett számolni azokat, akik már menekültként Magyarország területén tartózkodtak. Az eltérő statisztikai adatok alapján számukat csak becsülni lehet: mintegy 102 ezer erdélyi, 13 ezer kárpátaljai, 32 ezer délvidéki és közel 43 ezer felvidéki magyarról volt szó. Az 1946. február 27-én Budapesten megkötött magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény értelmében Csehszlovákiából mindössze annyi magyart lehet áttelepíteni, mint ahány magyarországi szlovák vállalja a költözést. Az 1947. április 12-én kezdődött áttelepítés során - a szám közel sem pontos - 74.000 magyar érkezett és körülbelül 72.440 szlovák távozott Magyarországról.

42 A Luxemburg-palotában ülésező párizsi békekonferencián Benes-ék még megpróbáltak egy 200 ezer főre mérsékel kitelepítési tervet elfogadtatni, de kérésüket elutasították. A lakosságcseréről szóló potsdami határozatot követően Moszkva 400 000450 000 német kitelepítésére szólította fel az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.

43 Ez a szám - figyelembe véve azt a tényt, hogy az 194l-es népszámlálás adatai szerint a trianoni határok között 477 153 német anyanyelvű állampolgár élt irreálisan magas. Ebből még le kell vonni azokat, akik a harcok során vesztették életüket, illetve elhagyták az országot. Az augusztus 13-i kibővített minisztertanácskozás hozzávetőlegesen 303 ezer főben jelölte meg a kitelepítendők számát.

44 Ez, bár nincs konkrétan kimondva azt a 302 ezer személyt takarja, akik 1941-ben német nemzetiségűnek is vallották magukat. A kollektív bűnösség elvét hangoztatok érveit erősítette, hogy a Németországi Szövetséges Tanács november 20-i ülése szerint Magyarországról 500 ezer németet lehet az amerikai megszállási zónába telepíteni.

45 Csakhogy ez elvi tervezet volt, tehát nem kötelező irányszám. Ennek ellenére a minisztertanács elfogadta a 12330/1945. sz. miniszterelnöki rendeletet, mely 1945. december 29-én jelent meg és az összes német nemzetiségű polgárt teljes vagyonelkobzásra és kitelepítésre ítélte. Ez egyértelműen megmutatta a korszak politikusainak és messze nem csak a kommunistáknak - farizeus magatartását. Az áttelepítések 1946. január. 19-én kezdődtek miközben a nemzethűséget igazoló bizottságok még közel sem fejezték be működésüket. 1946 júniusáig Bács-Bodrog, Baranya, Békés, Csanád-Arad, Fejér, Győr-Moson, EsztergomKomárom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém megyékben, A statisztikai adatok még a KSH hivatalos kiadványaiban sem egyeznek minden esetben, ezért nem jelöltük külön jegyzetben. 43 Tóth Ágnes: http://www.mtaki.hU/docs/cdl/tothagnes61/#_ftnl 44 и.о. 45 и.о. 102