Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Banicz László: 20. századi kálvária – a német kisebbség kitelepítésének politikai háttere

Banicz László: 20. századi kálvária - A német kisebbség kitelepítésének politikai háttere solja és az országra káros irányba terelje;" (10. § 4.) „aki a fasiszta és a demokráciaellenes törekvéseknek vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt vagy társadalmi szervezet besúgójaként működött vagy annak számára adatokat szolgáltatott;" (10. § 5.) „aki a fasiszta és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljaira való felhasználásával szemérem, vagyon vagy személyes szabadság elleni bűncselekményt követett el." (10. §6.) A rendelet a népellenes bűntettben vétkesek körét is kiterjesztette, ezek alapján: „Népellenes bűntettben bűnös az is: 1. aki a 15. § 2. pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megakadályozni nem igyekezett, bár ez törvényes hatáskörében módjában állott volna; 2. aki anélkül, hogy evégből vele szemben közvetlenül vagy közvetve kényszer alkalmaztatott volna, a németek által Magyarországon szervezett Volksbundba tagként belépett, vagy fasiszta, illetőleg demokráciaellenes pártban, szervezetben vagy alakulatban tisztséget vállalt, avagy tagként tevékeny működést fejtett ki; 3. aki - a 11. § 6. pontjának, illetőleg a 15. § 4. pontjának esetét ide nem értve nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt, rádió útján vagy egyébként nyilvánosan népellenes vagy demokráciaellenes intézkedések meghozatalát sürgette vagy a meghozottakat feldicsérte; 4. aki kényszerű szükség nélkül a nép- vagy demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött; 5. aki magatartásával fasiszta- (nyilas-, német-, háború-) ellenes vélemény nyilvánítását akadályozta; 7. aki tudomással bír arról, hogy valaki a 11. § 5. pontja alá eső cselekménnyel kapcsolatos kivégzésnek vagy kínzásnak tettese vagy részese és ezt a hatóságnak haladéktalanul fel nem jelenti." A törvényben tehát még nincs szól kollektív bűnösségről. Az egyéni felelősség megállapítását a kormány 1945. július l-jén megjelent 3820/1945. M.E. sz. rendelete szabályozta. Ennek értelmében azokban a járásokban, melyekben a lakosság jelentős része volksbundista, fasiszta, nyilas magatartást tanúsított, bizottságokat kell felállítani. Ezek feladata az adott települések minden tizenhatodik életévét betöltött lakosának nemzethüségi vizsgálata. A Volksbund-vezetőnek minősítettek esetében internálásukról lehetett intézkedni. Ingó és ingatlan vagyonukat zár alá vették, az élelmiszer és gazdasági felszerelések a Népgondozó Hivatal kezelésébe kerültek. A Volksbund-tagokat a teljes vagyonelkobzás mellett munkaszolgálatra, illetve összeköltözésre ítélhették. Befogadásukra azokat lehetett kötelezni, akik ugyan nem tartoztak a fent említett kategóriákba, de a bizottságot nem tudták nemzethűségükről meggyőzni. 100