Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve fejlődésnek köszönhetően azonban mind a helyi, mind a megyei vezetés úgy ítélte meg, hogy a nagyközség már érett a városi címre. Barcs fejlődése 1970-től a várossá nyilvánításig kétségtelenül imponáló volt, és még inkább az a puszta statisztikai adatok tükrében. A fejlődési mutatók 1961-1966 között: Népesség 7308 Népsűrűség 90 fő/ km

2 100 lakosra jutó épített lakások száma 20 Víz- és csatornahálózat nincs Elektromos rendszerbe bekötött háztartások 68,2% Gázhálózat kiépítettsége 6,2%-a Belterületi utak kiépítettsége 52,1% ! Járdák kiépítettsége 33,5%; Bolti alapterület (100 lakos/m

2

) 288,2 Vendéglátói alapterület (100 lakos/m

2

) 180,5 Az adatok szerint Barcs 1978-ra minden jelentősebb településjellemző mutatóban elérte a várossá nyilvánítás követelményeit. 1968-tól 1179 új lakás, 14 km aszfaltút, 27 km vízvezeték, 11,2 km csatorna, 19 km gázvezeték épült.

1 A bölcsődei helyek száma megháromszorozódott, az óvodai helyek száma pedig két és félszeresére nőtt. Az általános iskolákban összesen 1600 gyerek járt. Elkészült a Dráva-híd, három lakótelepet építettek, a lakosság társadalmi munkában épített 36 km járdát. Ezért Barcs Nagyközség Közös Tanácsa - egyeztetve a megyei vezetéssel - a 17/1978/VI.19./ sz. határozatában városi cím adományozását - és Drávaszentes, illetve Somogytarnóca Barcshoz történő csatolását - kérte a Népköztársaság Elnöki Tanácsától. A kérés meghallgatásra találtatott és a Népköztársaság Elnöki Tanácsá1 Bihari 1979. 160. 2 Bihari 1979. 159. 3 и. o. 29 A foglalkoztatottsági szerkezete 1970. jan. 1-én abszolút számokban és százalékban

2 lakónépesség 7609 fő mezőgazdaság 21,1% ipar és építőipar 44,4% kereskedelem 4,8% szállítás 5,4% egyéb 11,3% A foglalkoztatottsági szerkezete 1976. jan. 1-én abszolút számokban és százalékban

3 lakónépesség 10700 mezőgazdaság 16,6% ipar és építőipar 44% kereskedelem 5,2%, szállítás 3% egyéb 10,3%