Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004
Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján
Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján törpebirtokosok álmához: a parcellázáshoz. Ott azonban, ahol a másfélmillió Újvilágba kitántorgó sem volt képes ilyen hatást elérni, mindez hiú ábránd maradt. A kép persze korántsem ilyen borús - főként ha a magyarországi fejlődést a vele egy ütemben növekvő angol, belga vagy holland példával vetjük egybe (igaz, ezen országok jóval magasabb gazdasági bázissal rendelkeztek). A Barcsi járás fejlődése pedig hazai viszonylatokban meglehetősen előkelő rangot vívott ki. A járásszékhely Isten háta mögötti, poros faluból pezsgő forgalmú kisvárossá növekedett. Bámulatos üzleti vénával megáldott vállalkozók és a mezőgazdaságon kívüli (de jórészt ahhoz kapcsolódó) tőkés vállalkozásokba: vasutakba, pénzintézetekbe, sertéshizlaldába és a malomiparba bekapcsolódó, tőkét invesztáló nemesi birtokosok országos jelentőségű, intenzív exportot lebonyolító vállalkozásokat hívtak életre a járás székhelyén. Segítségükkel pedig egy a mainál (!) is sűrűbb vasúthálózat tudott kialakulni. Azonban a földbirtokosok ilyetén befektetéseit lehetővé tevő tőkefelhalmozás mögött (mely alkalmanként mezőgazdasági üzemeik fejlesztését is célozta) rendszerint a bérleti rendszer ellentétes hatásokkal is járó kiterjesztése húzódott meg. Másfelől viszont ott állt egy végletekig egyenlőtlen földbirtok struktúra: többezer holdas mamutbirtokok és a rajtuk tengődő cselédhadak, a velük szemben álló falusi nincstelenekkel és vergődő paraszti kisbirtokkal. Éppen ennek és a 80-as, 90-es évek agrárválsága miatt fellépő értékesítési nehézségeknek betudhatóan átalakult a határhasználat, és ezek a kisgazdaságok voltak azok, ahol - amint az a rideg statisztikai számoszlopok elemzése után bárki számára világossá válhat - leginkább a belterjes gazdálkodás felé mozdultak el. Ok voltak a zöldség, a gyümölcs és a szőlőtermelés, a lótenyésztés és a szarvasmarha fajtaváltás legfőbb alapjai. Míg ezzel szemben a fejlesztést főként csak a szántóföldi művelésben megvalósító, a kapitalista munkaszervezést és a feudális maradványokat elegyítő nagybirtok extenzív gazdálkodása nem tudott elég rendszeres és elfogadhatóan fizetett munkát adni, táptalajává válván az 1905-1907-es társadalmi elégedetlenségi hullámnak. Az 1895/ VIII. te. által elrendelt nagy mezőgazdasági felmérés 1 4290 gazdaságot írt össze a Barcsi járás 26 községben 108357 kataszteri hold területtel, s ez azt jelenti, hogy az 56003 somogyi gazdaság mindössze 7,66 %-a a területek 9,35 %-át foglalta el. Itt így átlagosan 25,26 kataszteri hold jutott egy-egy gazdaságra, míg más somogyi járásokban csupán 20,32 kh. A kép természetesen csak első pillantásra ilyen rózsás, hiszen a járás 31, száz kataszteri holdon felüli nagybirtoka hatalmas területen terpeszkedett el, elfoglalva a földek 60,1 %-át, szinte hajszálpontosan adva a megyei állapotok tükörképét. Az pedig még a közmondásosán a latifundiumok 1 Magyar Statisztikai Közi. Új Folyam. 15. kötet. Bp. 1897. Ld. községsoros kimutatások és gazdacímtár 87
