Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Rózsás Márton: 18-19. századi kerámia- és üvegleletek Barcsról

Rózsás Márton: 18-19. századi kerámia- és üvegleletek Barcsról tes, durvaszemű homokkal kevert anyagú, sötétszürke, barnásszürke vagy fekete színű, mázatlan fazékhoz tartozó töredék. Kevés a belül vagy csak a szájperemén mázas, füles, sárgásbarna színű fazék töredéke is. A táltöredékek között elvétve található írókázott díszítésű, gyakoribb viszont az öblében, vagy aperem alatti sávban fésűs hullámvonalkötegekkel díszített darab. Ezek zöld vagy sárgászöld mázzal borítottak. Egy rámás peremű táltöredék teljesen megegyezik a Bevásárlóközpontnál előkerült 11. objektum egyik táljával, melyen a peremtől a karimáig húzott zöld és mangánbarna csíkok váltják egymást, hármas csoportokban. (21.kép) Egyetlen tál öblének töredékén találtam csak barna alapon fehérrel írókázott hullámvonalat. A tányérok zöme egyszínű zöld vagy sárga mázzal borított, díszítés csak néhány darabon fordul elő. Ezek közül ismét akadt a Bevásárlóközpontnál előkerülttel (3. obj.) azonos díszítésű töredék, melyen a belül, a perem alatti sávban két mangánbarna csík között zöld hullámvonal fut. (15.kép) Úgy tűnik, hogy a magyarországi fazekas központok termékei a Dráván túlra is eljutottak, de ezek mennyisége a 18. század végén - a 19. század elején talán nem lehetett jelentős mértékű. A főzőfazekak vonatkozásában pedig (esetünkben) a „hazai" gyártmányú, hagyományos délszláv kerámia továbbélésére, elterjedt használatára, késői megjelenésére gondolhatunk. Nehezebb helyzetben vagyunk az üvegleletek értékelése során, mivel az objektumokból előkerült töredékek száma kevés. A 17-19. századi hutaüvegek - különösen azok olykor jellegtelen töredékeinek - szétválasztása, pusztán anyaguk és formájuk alapján olykor lehetetlen.

1 Többnyire hosszan élő üvegformákról van szó, melyeket évszázadokon át nagy mennyiségben készítettek az ország számos üveghutájában. Ezek korbeli elhelyezése egy adott leletanyagban legtöbbször csak a kísérő leletekkel együtt lehetséges. Esetünkben elmondhatjuk, hogy a meghatározható üvegek típusai nem térnek el a 18-19. században általánosan használt üvegféleségektől, és illeszkednek a kerámiák által behatárolt korba.

2 Ugyanez érvényes a pipákra is, melyeknek számos, hasonló példánya ismert Barcs más részeiről is.

3 Összefoglalva elmondható, hogy az ismertetett 18-19. századi kerámia és üveganyag a 18. század derekától a 19. század első feléig terjedő időszakot öleli fel. Összetétele változatos, de korántsem nyújtja teljes keresztmetszetét egy többnemzetiségű, a tárgyalt időszakban zömében horvát és német lakosságú településen használt edény- és üvegféleségeknek. A kerámiák zöme valószínűleg nem helyben vagy Somogy megyében készült, hanem a közeli, a megyét áruval ellátó fazekas központok termékei lehettek. 1 Molnár 1992. 179. 2 A Hősök terén végzett földmunkák, illetve a volt Költségvetési Üzem területén végzett ásatások (palánkvár) alkalmával is sok, nagyrészt a 19. század derekáról és végéről származó üveg - és kerámiatöredék került elő a felső rétegből. Itt a parasztüvegekkel együtt már csiszolt üvegtermékek, gyári porcelánok is előkerültek. - Dráva Múzeum tört. gy leltározatlan anyag. - A Pusztabarcsról ismertetett, bordázott testű pohár töredéke a horvátországi Verőcén (Virovitica) is előkerült. 3 Dráva Múzeum tört. gy. 88.126.1.-88.128.1. 82