Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Rózsás Márton: 18-19. századi kerámia- és üvegleletek Barcsról

Rózsás Márton: 18-19. századi kerámia- és üvegleletek Barcsról r Értékelés A két lelőhelyről előkerült anyag egy nagyobb, (részben elpusztult) leletanyagnak csak a töredékét jelenti, így sommás megállapításokat nem lehet tenni a megmaradt rész feldolgozása során. Mégis fontosnak tartjuk a lehetséges következtetések levonását, tekintettel arra, hogy a korszak kutatásához területünkön viszonylag kevés anyag áll rendelkezésre.

1 A barcsi török palánkvár árkának betöltéséből előkerült, zárt együttesként kezelhető kerámia, a Pécsett és a szomszédos Verőcén előkerült hasonló korú anyag, valamint a most ismertetett leletek összevetése révén azonban hozzávetőleges időbeli sorrend állítható fel.

2 Szembetűnő a két leggyakoribb edényfajta, a fazék és a tálak forma -, és díszítésbeli változása. A várárok 17. századvégére -18. század elejére keltezhető anyagában a sárgásfehér anyagú, vékonyfalú, belül mázas fazekak alig hasasak, kívül mázatlanok, és szélesen kihajló tagolt peremük van, melyen a füllel átellenben kiöntővályú található. Ez a típus a most ismertetett lelőhelyek anyagából teljesen hiányzik, tehát a várárok 18. század eleji kerámiájánál későbbi leletekről van szó. Csak az árok felső rétegeiben tűnik fel az a sárgásbarna anyagú, mindkét helyen előforduló, galléros, bordázott testű, szájperemén belül mázas hasas fazéktípus, mely aztán kisebb - nagyobb változásokkal egészen a 19. század végéig használatban maradt. A tálak esetében nagy formai változásról kevéssé beszélhetünk, a díszítés viszont jelentős átalakuláson ment keresztül. A várárok anyagából ismert 18. század eleji, vörösbarna alapon színtelen ólommáz alatt fehérrel írókázott, többnyire geometrikus keretbe komponált díszítés (rácsos körívek, indák, rugószerű hullámvonalak) egyes elemei részben megmaradtak, de a 18. század derekától a sötétbarna alapon fehérrel és zölddel írókázott díszítés már a megváltozott, oldottabb, kevésbé merev díszítésmódokat mutatja. Ezt nagyon jól példázza a Pusztabarcsról ismertetett tál, illetve a Bevásárlóközpontnál előkerült 4-es és 6-os gödör anyagának táltöredékei.

3 Ennél valamivel fiatalabbnak látszik, a 18. század végére, a 19. század első felére keltezhető a Bevásárlóközpontnál előkerült kerámiák közül a 3-as és a 1 l-es objektumok anyaga. A galléros, bordázott testű fazekak és bögrék mellett ebben az anyagban feltűnnek a tejesköcsögök, illetve a tálak mellett a tányérok száma is jelen1 Barcs-Pusztabarcs lelőhelyen olyan 17-18. századi hulladékgödrök leletmentésére is sor került, melynek anyaga együtt tartalmazza a hódoltságkor délszláv jellegű kerámiáját a magyar kerámiával. Feldolgozása a közeljövőben várható. 2 Természetesen, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. 3 Ezekkel rokonítható, 18-19. századi kerámiákat talált dr. Kárpáti Gábor Pécsett, az ún. „Tímárház" felújítása során végzett régészeti kutatás alkalmával. - Ezúton is megköszönöm Gál Éva osztályvezetőnek, hogy a Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabb kori Történeti Osztály gyűjteményében lévő darabokat megtekinthettem. 80